FUEN-kongresszus Pécsett

72

Szeptember 7-10. között Pécs városa adott otthont az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója, a FUEN 67. Kongresszusának, amelyen 26 ország 50 kisebbségének képviselői vettek részt. A tanácskozáson a HMDK-t Jankovics Róbert elnök és Andócsi János alelnök képviselte.

Az 1949-ben alapított FUEN az őshonos nemzeti kisebbségek, nemzetiségek, nyelvi közösségek legnagyobb ernyőszervezete, több mint száz tagszervezete van 36 országból. A múlt héten rendezett pécsi kongresszuson, amelynek a házigazdája a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata volt, a mintegy kétszáz küldött és meghívott a német közösség mellett a régióban élő többi nemzetiség intézményrendszerével és kultúrájával is megismerkedhetett a számukra kulturális autonómiát biztosító magyarországi nemzetiségi törvény elfogadásának 30. évfordulóján.

– Alapvető és minden körülmények között védendő értéknek kell tekinteni a nemzetiségek anyanyelvhasználatát az élet minden területén, a köz- és a magánszférában egyaránt – hangoztatta Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára az európai őshonos nemzeti kisebbségek védelmét és érdekvédelmét ellátó szervezet rendezvényének megnyitóján. Felhívta a figyelmet arra, hogy óvni kell a kisebbségi létben élő embereket. Utalt arra is, hogy Magyarország öt alapelvet fogalmazott meg, amelyekre az európai kisebbségvédelmi politikát építeni kell. E szerint a nemzeti kisebbségvédelem nem belügy, hanem európai ügy, amelynek alapja a nemzeti identitás. Az állampolgárság elválhat a nemzeti identitástól, míg a nemzeti kisebbségvédelem alapja az identitáshoz való jog maradéktalan biztosítása. A negyedik alapelv szerint az identitás védelméhez egyéni és kollektív jogokat kell biztosítani, míg az ötödik szerint egy állam területén élő nemzeti kisebbségek az adott állam államalkotó tényezői – sorolta.

Kijelentette: a magyar kormány továbbra is aktívan és hathatósan támogatja a külhoni magyarok és általában a nemzeti kisebbségek törekvéseit. A cél a közösségek sokszínűségének megőrzése és a szülőföldön maradás biztosítása – mondta, kiemelve: a külhoni magyarok esetében csakis olyant kér a kabinet az adott régió országaitól, amit Magyarország is biztosít az itt élő nemzetiségi közösségeknek.

Az államtitkár azt is mondta: Magyarország továbbra is támogatja a FUEN létezését és működését, és a FUEN-nel együtt az Európai Bíróság előtt folytatja a küzdelmet azért, hogy a Minority SafePack elnevezésű kisebbségvédelmi kezdeményezésbe fektetett munka meghozza gyümölcsét. „Meg kell fogalmaznunk a döntéshozóknak, hogy olyan Európában és világban szeretnénk élni, amelynek alapvető és minden körülmények között védendő értéke az anyanyelv használata az élet minden területén, a köz- és a magánszférában egyaránt” – hangsúlyozta.

Emlékeztetett: immár második éve háború sújtja a szomszédos Ukrajnát, amely – mint mondta – „minden ott élő nemzetiség, és különösen a kárpátaljai magyarság számára is nagy próbatétel”. Felhívta a figyelmet arra, hogy bár a kárpátaljai magyarok nagy szolidaritást mutattak a háború elől menekülő emberek befogadásánál, „az intézményrendszer folyamatos és egyre növekvő nyomás alatt áll” és „az őshonos magyar kisebbség jogait Ukrajnában veszélyeztetik”. A FUEN sikere e tekintetben is „életmentő jelentőségű lehet” – tette hozzá.

Vincze Loránt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) európai parlamenti képviselője, a FUEN elnöke egyebek mellett arról beszélt, hogy a több mint hetven esztendeje alapított szervezet szép eredményeket ért el, ugyanakkor van még tennivalója. Utalt arra, hogy a kisebbségek Európa sok részén még mindig csak megtűrtek, nem élveznek olyan autonómiát, jogokat, illetve kapnak olyan lehetőségeket, mint Magyarországon.

A kisebbségvédelem lehetőségei és kihívásai

A pécsi Kodály Központban szeptember 7-10-ig tartott 67. FUEN-kongresszuson bemutatták a harmincéves magyar nemzetiségi törvényt is, emellett kisebbségek védelmét ellátó munkacsoportok is kicserélték tapasztalataikat, valamint küldöttgyűlést is tartottak.

A megnyitót követő panelbeszélgetésen a kisebbségvédelem lehetőségeit és kihívásait elemezte Jankovics Róbert HMDK-elnök, parlamenti képviselő, Tomislav Žigmanov, Szerbia emberi és kisebbségi jogokért, valamint társadalmi párbeszédért felelős minisztere, Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke és Valentin Inzko, korábbi bosznia-hercegovinai főképviselő.

Megalakult a magyar munkacsoport a FUEN-en belül

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a Vajdasági Magyar Szövetség, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, a felvidéki Szövetség és a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsa képviselői megalakították a magyar munkacsoportot a FUEN keretein belül, vezetőjüknek, szóvivőjüknek Brenzovics Lászlót (KMKSZ-elnök) választották meg. A Kárpát-medencei magyar szervezetek eddig is komoly munkát végeztek Európa legnagyobb kisebbségi ernyőszervezetében – erre nagyon jó példa a Minority SafePack kisebbségvédelmi kezdeményezés, amelyet eljuttattak az Európai Bizottsághoz.

A FUEN magyar munkacsoportjának megalakítói