EURÓPAI NÉPPÁRTI KONGRESSZUS
A leköszönő elnökség ülésével kezdődött meg szerdán Bukarestben az Európai Néppárt (EPP) tisztújító kongresszusa, amelyen a jobbközép ernyőszervezet alelnökeként, Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke is részt vesz, aki már korábban bejelentette: nem vállal újabb alelnöki megbízatást az EPP-ben.
A kongresszusra 40 ország 73 pártjának küldöttsége érkezett Bukarestbe. A küldöttek szerda délelőtt az EPP és a párt európai parlamenti frakciója által közösen szervezett A válasz: több Európa című szemináriumon vettek részt, amelyen a foglalkoztatás és a társadalmi kohézió, valamint a regionális fejlesztés témakörében hangzottak el előadások a szakterületek európai biztosainak részvételével.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) – amely tömörülés a másik romániai tagpárttal, a Demokrata Liberális Párttal (PDL) együtt házigazdaként vesz részt az EPP kongresszusának lebonyolításában – áttörésként értékeli, hogy az Európai Néppárt szerdán kezdődött bukaresti kongresszusán kisebbségvédelmi célkitűzéseket iktat politikai programjába – közölte a kongresszus helyszínén tartott sajtóértekezletén Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, majd elmondta,a dokumentum több mint négyszáz cikkelye közül kettő foglalkozik a kisebbségvédelemmel és egy a hagyományos régiók szerepével. Az EPP programtervezete kimondja, hogy az őshonos kisebbségeket – amelyek nemzedékek óta ugyanazon a területen laknak, miközben az államhatárok megváltoztak térségükben – segíteni kell identitásuk, anyanyelvük védelmében. A tervezet ugyanakkor szorgalmazza, hogy az Európai Unió építse be a kötelező érvényű közösségi jogba a kisebbségek védelmét. „Ez áttörés, hiszen az Európai Néppárt, általában az Európai Unió intézményei és politikai családjai nem foglalkoztak a kisebbségvédelemmel. A kisebbségek hozzájárultak az európai konstrukcióhoz, államalkotó tényezőknek kell őket tekinteni, és fontos, hogy az EU szintjén előbb-utóbb megszülessen egy olyan keretszabályozás, amely az őshonos kisebbségek számára identitásuk megőrzését garantálja. Az uniónak kötelezővé kell tenni bizonyos kisebbségvédelmi normákat a tagállamok számára. Ezért tartjuk áttörésnek (az EPP célkitűzését), mert így remény van rá, hogy ez a kérdés az európai intézményekben napirendre kerül” – magyarázta az RMDSZ elnöke.
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) már kedden bejelentette, úgy véli, az erdélyi magyar európai parlamenti képviselők közös erőfeszítésének az eredménye, hogy az Európai Néppárt (EPP) programjába iktatja az őshonos kisebbségek védelmének szükségességét. Szilágyi Zsolt, az EMNP alelnöke a párt keddi, bukaresti sajtóértekezletén kiemelte: a három erdélyi magyar EP-képviselő, Tőkés László, Sógor Csaba és Winkler Gyula mandátumuk megkezdése óta közösen lobbiznak, hogy hivatalos dokumentumokba is bekerüljön az intézményesített kisebbségvédelem. Úgy vélekedett: ennek a törekvésnek az eredménye az, hogy mind a régiók, mind az őshonos nemzeti kisebbségek számára külön fejezet kerül az EPP-programba. Szilágyi Zsolt hozzátette, ez egy első lépés azon az úton, amely a kisebbségvédelem európai szintű jogi kodifikációja felé vezet.
Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke azonban még ennél is tovább ment: azt javasolta szerdán az Európai Néppárt bukaresti tanácskozásán, hogy az Európai Unió fordítsa kisebbségvédelmi célokra a Nobel-békedíjjal járó pénzösszeget annak elismeréséül, hogy a kontinens békéjéhez a kisebbségek felelősségteljes politizálása is hozzájárult. Tőkés László kifejtette: a hátrányos helyzetű régiók felemelésében jó eszköz az unió kohéziós politikája. Példaként Székelyföldet említette, hozzátéve, hogy a regionális politika sikeréhez a regionális kisebbségek jogainak garantálása is szükséges, hogy a gazdasági célkitűzések ne bukjanak el etnikai, társadalmi feszültségeken. Hangsúlyozta: az európai kisebbségek is hozzájárultak a Nobel-békedíjhoz, hiszen az esetek többségében a békés politikai küzdelemmel próbálják jogaikat érvényesíteni. Mint mondta: ez különösképpen jellemző a romániai magyarságra, amely még a háborús időkben sem ragadtatta magát erőszakos cselekményekre. Az EPP-kongresszus jelmondatára utalva Tőkés László hozzátette: abból az Európából van többre szükség, amelyikben helye van a politikai pluralizmusnak, a demokráciának, amelyben nem állítják szembe a pártegységet és a demokratikus pluralizmust. „Megbékélést szeretnénk a románokkal és a magyar politikai közszereplőkkel, sajnáljuk, hogy ez most nem sikerült. Bár a 2009-es európai parlamenti választás jó példája volt annak, hogy sikerülhet összefogni: ezáltal jutottunk be hárman az EP-be és ennek az együttállásnak is nagymértékben köszönhető, hogy az EPP kongresszusán a programba bekerülhet néhány olyan paragrafus, amely az őshonos európai kisebbségekkel és a regionális kisebbségek ügyével foglalkozik, és ezzel elindul a kisebbségi kérdés az uniós jogi kodifikáció útján” – mondta Tőkés László az EPP bukaresti kongresszusa alkalmából tartott sajtótájékoztatóján.
Az EPP kongresszusa idején a Romániában kormányzó Szociál-liberális Szövetség szimpatizánsai az utcán, politikusai pedig a rendezvény helyszínéül szolgáló parlament épületében magukra akasztott feliratokkal tiltakoztak az ellen, hogy a román nép által „valójában leváltott” Traian Băsescu államfő úgymond „európai néppárti segítséggel” őrizte meg hatalmát.
Forrás: Magyar Szó
{fcomments}
