Az, hogy hová születünk, melyik országba pottyant le bennünket a gólya, meghatározza egész életünket: ettől függ, milyen neveltetést és oktatást kapunk, de még várható élettartamunk is. Ha fejlett országban „landolunk”, máris szerencsésnek érezhetjük magunkat. Akik fejletlen, szegény országban látják meg a napvilágot, óriási hátránnyal indulnak. Ott már maga a szülés is kockázatos, de nemcsak a babának, hanem az anyának is.
Ami Horvátországot illeti, jól „teljesít” az anyaságot illetően. Egy most napvilágot látott felmérés szerint Finnországban a legjobb anyának lenni, míg a Kongói Demokratikus Köztársaságban a legrosszabb – erre jutott a Save the Children (Mentsük meg a gyerekeket) nevű alapítvány, amely 176 országot vizsgált egyszerre. Horvátország a 34., Magyarország az 52. a listán.
Vasárnap Horvátországban az anyák napját ünnepeljük. De május első vagy második vasárnapján világszerte megemlékeznek az édesanyákról, akik egyes országokban jobb, másokban sokkal rosszabb helyzetben vannak.
A sorrendet az említett alapítvány a gyermekágyi és a gyermekhalandóság, a nők iskolázottsági szintje, jövedelmük és politikai helyzetük alapján állította össze.
A jelentés szerint az anyák a legjobb körülmények között a skandináv országokban vannak: Finnországban, Svédországban, Norvégiában, Izlandon, majd Hollandia következik stb.
Ami a további sorrendet illeti: a horvátországiakat megelőzik a szlovén, a cseh és a lengyel anyák, de mögöttünk vannak a sorban a szlovák, a szerb, a montenegrói, a boszniai, és csak ezután a magyar édesanyák.
A lista sereghajtója a Kongói Demokratikus Köztársaság. Ennek oka elsősorban az, hogy ott igen magas a kismamák halálozási rátája és a gyermekhalandóság. Az afrikai országban minden harmincadik nő anyasággal összefüggő ok miatt hal meg. Finnországban 12 200 közül egy esetben történik hasonló, azaz a két ország között több mint 400-szoros a különbség.
A lista alján számos másik afrikai ország is szerepel.
A fent említett szervezet fejlett, gazdag és fejlődő országokat is vizsgált. Meglepetésként hatott, hogy a fejlett, iparosodott országok közül például az USA-ban a legmagasabb a gyermekhalandóság. Ennek okául részben a túl sok koraszülést jelölik meg. Egy olasz vagy ír kismamánál hétszer nagyobb esélye van egy amerikai anyukának arra, hogy a szülés során vagy következtében életét veszítse. Ami igazán megdöbbentő. Ront még az amerikaiak rátáján, hogy a gyerekeknek alig több mint a fele jár csak általános iskolába. Mint tudjuk, számos európai országban még a középiskola is kötelező.
Az, hogy hol mennyi gyerek születik, illetve nem születik, attól függ, hogy családbarát-e az állam politikája, hogy milyen a szociális és az egyéb támogatási rendszer, függ a bölcsődék, óvodák, napközis iskolák fejlettségi szintjétől, számától, az életszínvonaltól és számos más tényezőtől is.
Érdemes elgondolkodni azon is, hogy az anyai és a csecsemőhalandóság azokban az országokban a legmagasabb, ahol a legnagyobb ütemben gyarapodik a népesség. Ott pedig, ahol csökken a népességszám, az állam óriási összegeket fordít a terhes nők és a csecsemők egészségének védelmére.
