Feloszlatta magát a horvát parlament, előrehozott választások lesznek

613

Feloszlatta magát július 15-ei hatállyal a horvát parlament, és nagy valószínűséggel már szeptember elején előrehozott parlamenti választásokra kerül sor.

A 151 fős nemzetgyűlés hétfői ülésén 137 támogató és 2 ellenszavazattal, egy tartózkodás mellett döntött a testület a saját feloszlatásáról.

A szábor a szavazatok túlnyomó többségével múlt csütörtökön megvonta a bizalmat Tihomir Orešković technokrata kormányfőtől, ezzel automatikusan megbukott a kormány is. A nagyobbik kormányzó párt, a jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) június 7-én nyújtott be bizalmatlansági indítványt Tihomir Orešković ellen, akit egyébként korábban éppen a HDZ javasolt erre a posztra. Orešković az üzleti szférából érkezett, ahol nemzetközi karriert futott be, és egyik pártnak sem volt a tagja.

Ezt követően az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SDP) pénteken indítványozta, hogy a nemzetgyűlés július 15-ével oszlassa fel magát. A beadványt 89 képviselő írta alá.

Az alkotmány szerint a parlament feloszlatásától kezdve legalább harminc és legfeljebb hatvan napnak kell eltelnie az új választások kiírásáig.

A parlamenti választások pontos időpontját Kolinda Grabar-Kitarović államfő határozza meg.

Az elnök a kormányalakításról folytatott pénteki konzultációk után azt mondta, a pártok azt kérték, hogy szeptember 4-én vagy 11-én legyenek az előrehozott választások, amit ő figyelembe fog venni.

A tavaly november 8-ai parlamenti választásokon a két nagy párt, az akkor kormányzó SDP és a jobboldali HDZ fej fej mellett végzett, egyikük sem szerzett abszolút többséget. Emiatt egyikük sem tudott kormány alakítani a választásokon a harmadik helyen végzett Híd Függetlenek Listája nélkül. A Híd végig technokrata miniszterelnök által vezetett, parlamenti támogatással rendelkező szakértői kormányt javasolt, és bár mindkét nagy párttal tárgyalt a kormányalakításról, végül a konzervatív HDZ-vel állapodott meg decemberben a kabinet létrehozásáról.

Az elmúlt közel hat hónap alatt azonban nem volt zökkenőmentes a HDZ és a parlamentbe protestpártként bekerült Híd kormányzása. Egyes szakértők szerint Horvátország történelme legsikertelenebb kormánya volt. A kabinetnek kezdettől fogva nem volt közös stratégiája, a két kormányzó párt végig harcot vívott a stratégiailag fontos tárcákért és a titkosszolgálat feletti ellenőrzésért.

A legújabb közvélemény-kutatások szerint a megkérdezettek 68 százaléka Tomislav Karamarkót tette felelőssé a kormány bukásáért. Orešković három hete ugyanis lemondásra szólította fel mindkét helyettesét, arra hivatkozva, hogy a Tomislav Karamarko első miniszterelnök-helyettes, HDZ-elnök és Božo Petrov miniszterelnök-helyettes, a kisebbik kormányzó párt, a Híd elnöke között kialakult személyes ellentét túl nagy teher a kormánynak és az országnak. A HDZ ezután új parlamenti többséget akart létrehozni, új miniszterelnöknek pedig Zdravko Marić aktuális pénzügyminisztert jelölte, valamint kezdeményezte Orešković visszahívását. A HDZ által a Híd részvétele nélküli új kormány megalakítása érdekében folytatott tárgyalások azonban eredménytelenek maradtak.

Karamarkót a saját pártján belül is többen támadták emiatt. Így kedden lemondott pártelnöki tisztségéről, a rendkívüli sajtótájékoztatóján azzal magyarázta lépését, hogy vállalja a felelőséget azért, amiért a kormány bukását követően ígérete ellenére nem tudott új parlamenti többséget létrehozni.