A Manjinski forum (Kisebbségi Fórum) című, Zágrábban megjelenő közlöny 2021. decemberi számában olvasható egy, a zágrábi Kisebbségi Tanács elnökével, Aleksandar Tolnauerrel készült nagyinterjú. Az írás számos, a horvátországi nemzeti kisebbségeket érintő kérdéssel foglalkozik, ezek közül a magyarság számára talán a leginkább érdeklődést kiváltókat közöljük e számunkban.
A Horvátországban élő kisebbségek tavaly a kultúrájuk megőrzéséért folytatott tevékenységükre rekordnagyságú támogatást kaptak. Ez a zágrábi Kisebbségi Tanács minőségi munkájának és a horvát kormány eltökélt, nem csupán elvi szinten létező támogatáspolitikájának köszönhető – állítja a zágrábi Kisebbségi Tanács elnöke, Aleksandar Tolnauer a Manjinski forum hasábjain, ahol az elmúlt évet értékelte. Tolnauer szerint mindezt jól bizonyítja az is, hogy egy évvel ezelőtt a kormány elfogadta a nemzeti kisebbségekre a 2020 és 2024 közti időszakban vonatkozó operatív programját, melynek megvalósítása is jó ütemben zajlik.
– A Kisebbségi Tanács folyamatosan figyeli az operatív program végrehajtását, és én úgy gondolom, hogy a körülményekhez viszonyítva elégedettek lehetünk. Azt, hogy a program 5-10 százaléka esetleg nem valósul meg, vagy netán túl is teljesítik néhol, a jelenlegi helyzetben egyelőre nem tudjuk előre látni. Az viszont biztató, hogy az előző programokkal ellentétben ez most az úgynevezett nagy nemzeti közösségeken túl, mint amilyen a magyar, az olasz, a szerb vagy a cseh, kitér a létszámukban kisebb közösségekre is, például a szlovénre, a törökre vagy a lengyelre. Ez mindenképpen előrelépés, hiszen az országban élő 22 nemzetiség közül már csak a csekély lélekszámú bolgárok, románok és a vlachok nem kerültek be a programba. Ez egy olyan eredmény, amit a későbbi kormányok sem tudnak majd figyelmen kívül hagyni – mondta Tolnauer.
Változott és változatlan
Az elmúlt év azért is különleges volt, mert először tartottak önkormányzati választásokat, az új, a nemzetiségi kvótákat is szem előtt tartó törvény szerint, mely előírja, hogy amennyiben az adott önkormányzat irányító testületébe nem kerül be annyi nemzetiségi képviselő, ahányat a törvény előír, pótválasztást kell tartani. A törvénymódosítást a tanács elnöke üdvözölte, de aggályait is kifejtette.
– Azzal, hogy a pótválasztásokról szóló törvény hatályba lépett, sikerült megerősítenünk a kisebbségi képviselők legitimitását, akik többé már nem a „kispadról” kerülnek be. Úgy gondolom, hogy ez nagyon fontos eredmény – mondta Aleksandar Tolnuer, aki ezután kifejtette, mi az, amit kifogásol. A Kisebbségi Tanács elnöke úgy véli, hogy a választásokat nem követte elegendő médiafigyelem, ráadásul akkor, ha egy-egy médium mégis foglalkozott velük, az leginkább az alacsony részvételi arányokról számolt be, ami igen káros és derogáló hatású, hiszen egyes helyeken akár 50 százalékot meghaladó részvétel is volt. Egyébként Horvátországban a kisebbségek médiában való szereplése terén igencsak rossz a helyzet. A közszolgálati média adásainak például csak egy elenyésző része szól a nemzeti kisebbségekről, holott azok részaránya a társadalomban jóval többet indokolna – mondta Tolnauer, aki hozzátette, hogy ez ellentétes a nemzeti kisebbségek alkotmányos jogaival, és integrálás helyett gettóizál.
Badarság, hogy a népszámlálás veszélyt jelent
Az elmúlt évben némi halasztással ugyan, de Horvátországban is sikerült megtartani a népszámlálást. Ez a kisebbségek számára talán még fontosabb, mint a többségi nemzet tagjainak, hiszen létszámuktól függenek bizonyos jogaik.
– Horvátországban általános probléma a népességfogyás, mely a nemzeti közösségeket talán még jobban érinti, mint a többségi nemzetet. Ezenkívül nem elhanyagolható az asszimilációs faktor sem, mely főleg a fiatalabb generációkat érinti, ezért feltételezhetjük, hogy a kisebbségi közösségekhez tartozó horvát állampolgárok száma csökkent az elmúlt években. Az viszont ennek ellenére fontos, hogy tudjuk, hányan vagyunk, hiszen ettől függ többek között az, hogy egy adott közösségnek van-e joga kisebbségi önkormányzatot alakítani, de beszélhetnénk akár a nyelvhasználatról is – mondta Tolnauer, aki élesen elítélte azokat a forrásokat, melyek a népszámlálást károsnak ítélik, bizonyos szélsőséges körök ugyanis az ország szuverenitását féltik a kisebbségektől.
Rekordnagyságú támogatások a kulturális identitás őrzésére
A zágrábi Kisebbségi Tanács a nemzeti közösségek kulturális autonómiájának legfőbb anyagi támogatója. A testület a horvát kormány jóvoltából a tavalyi évben rekordnagyságú összeget hagyott jóvá erre a célra, a jövőbeli tervei pedig még ambiciózusabbak.
– Az országban működő kisebbségi egyesületek nagyszerű munkát végeznek. A Tanács éppen ezért igyekszik lehetőségeihez mérten támogatni őket a folyamatos fejlődésük érdekében, ez a támogatás pedig tavaly valóban rekordméreteket öltött. Ezek az egyesületek a tevékenységükkel a pandémia alatt nem álltak le, mindent megtettek a kultúrájuk és identitásuk megőrzése érdekében, ami becsülendő. Éppen ezért az idén növelni tervezzük a Tanács általi támogatásokat. Erről már folynak az egyeztetések a kormánnyal, és az, hogy erre egyáltalán megvan a szándék ilyen gondterhes időkben, egyértelműen annak a bizonyítéka, hogy a kormány az országban élő kisebbségek valódi partnere, és szándékait komolyan gondolja – zárta gondolatait Aleksandar Tolanuer, a zágrábi Kisebbségi Tanács elnöke.
