Alig két hónapja tagja Horvátország az Európai Uniónak, Brüsszel máris az EU-s források megvonását tervezi hazánktól. Az ok, hogy a horvát parlament néhány nappal Horvátország csatlakozása előtt módosította az európai elfogatóparancs végrehajtásáról szóló jogszabályt, mégpedig úgy, hogy csak azokat az embereket kelljen Horvátországnak más uniós országoknak kiadnia, akik 2002. augusztus 7. után követtek el bűncselekményeket.
Ez viszont nem tetszik az Unió tisztségviselőinek, ugyanis szerintük ez kibúvó egy eu-s jogszabály alól, amit Horvátország EU-tagállamként már nem tehetne meg.
A vita az Unió és Horvátország között Josip Perković, az egykori jugoszláv titkosszolgálat (UDBA) tisztje kapcsán robbant ki, akit Németország azzal vádol, hogy ő adott parancsot egy horvát disszidens (volt olajipari vezető) meggyilkolására, akit 1983-ban az akkori NSZK területén likvidáltak az UDBA ügynökei. Ám Perković ellen hiába adtak ki európai elfogatóparancsot, a zágrábi parlament – három nappal az uniós csatlakozás előtt – megváltoztatta a törvényt, amelynek értelmében Perkovićot már a belépés után sem kell kiadni Németországnak.
Kormányunk győzködésébe a számunkra, magyarok számára már jól ismert Viviane Reding igazságügyi EU-biztos is beszállt, aki már a törvénymódosítás jóváhagyása előtt figyelmeztette Orsat Miljenić horvát igazságügyi minisztert, hogy a tervezett lépés rendkívül aggályos: a zágrábi parlament mégis rábólintott az európai elfogatóparancshoz illesztett „időzárra”. Az, hogy mi járhatott a képviselők fejében, amikor megszavazták ezt a törvény, és miképp akarták megúszni ezt a kis „cselt”, a fene sem tudja. Mindenesetre a törvénymódosítás dühödt reakciókat váltott ki a németekből, és a parlament, a Bundestag azonnal levelet küldött a brüsszeli bizottságnak, és büntetőintézkedéseket sürget Zágráb ellen. Ha a kormány továbbra sem tágít, felmerülhet az uniós források befagyasztásának a lehetősége, de akár a szavazati jog megvonásával is járhat az ügy!
A horvát kormány mindenesetre nem válaszolt határidőre az Európai Bizottság aggályaira, ezért az ügyet a brüsszeli testület nemsokára plénuma elé viszi.
A kormány szerint a törvénymódosításnak semmi köze Josip Perkovićhoz. Az időkorlátozással olyan horvát állampolgárokat igyekeznek megvédeni, akiknek a kiadatását – az 1990-es évek honvédő háborújában elkövetett bűnök miatt – bármikor kérhetik, hogy egy másik EU-tagországban állítsák őket bíróság elé.
Ez persze csak akkor igaz, ha a háborús bűncselekményeket más országokban követték el. És az, hogy Horvátországban háború folyt, senki számára nem szolgálhat mentségként – ha egy másik országban bűncselekményt vagy gyilkosságot követett el valaki, azért felelnie kell. Hiszen mi most tulajdonképpen a volt rendszer bérgyilkosainak egy másik országban elkövetett emberölése miatt „szívunk”. Vagyis egy egész országot büntethetnek azért, mert Josip Perković nem hajlandó bíróság elé állni, hogy tisztázza magát.
Nem biztos, hogy újdonsült tagállamként ilyen vehemensen kellene kötni az ebet a karóhoz, különösen egy ilyen ügyben. Mindenesetre az egész helyzet most azok malmára hajtja a vizet, akik azt mondták, Horvátország még nem érett meg az uniós tagságra.
