Szentlászlót szinte földig rombolták a honvédő háborúban, ám ennek mára szinte már nyoma sincs. Lakosai hazatérésük után mindent megtettek annak érdekében, hogy településük újjáépítése mellett a közösségi és a kulturális élet is feléledjen. A község legnagyobb rendezvénye a Szentlászlói Falunapok. Egy olyan rendezvény ez, amely alkalmat ad lakóinak arra, hogy összegyűljenek és megálljanak a napi rohanásban, és félretéve a mindennapi problémákat, szórakozzanak, örüljenek egymásnak. A rendezvény legtömegesebb eseménye a szombati kultúrműsor és az azt megelőző táncos, zenés felvonulás.
Kelet-Szlavóniában, Eszéktől mintegy 18 km-re délre, az Eszék–Vinkovci közút és vasútvonal, valamint a Vuka folyó háromszögében található Szentlászló.
A község eredete az Árpád-korig nyúlik vissza. 1475-ben a falut erődként említik. Az évszázadok során a legelőkelőbb családok birtokai közé tartozott. A török hódoltság alatt a falu lakossága megcsappant, majd a hódoltság megszűnése után kezdett újból benépesedni.
A 19. században még színmagyar falu, 1892-ben már (magyar) iskola működött itt.
Szentlászlót 1991-ben sújtotta leginkább a háború. A horvát függetlenség mellé álló falu tanúsította a legnagyobb ellenállást a környéken, és ennek meg is lett a következménye, hiszen 1991. október 1-jén a Jugoszláv Néphadsereg aknavetőkkel és ágyúlövedékekkel lerombolta a szentlászlói templomot és a házak 96%-át. A földig rombolt Szentlászló 1998 nyaráig lakatlan maradt. Majd lassan visszatért az élet, az újjáépítés mellett beindult a településen működő civil szervezetek tevékenysége is.
Újra tevékenyek lettek az 1925-ben alakult Önkéntes Tűzoltóegylet tagjai, a nagy hagyományokkal rendelkező labdarúgó-egyesület is, amely 1927-től működött. Vadásztársaságuk 1946-ban alakult, és hamarosan ide jártak vadászni a környék neves személyiségei. Lövészegyesületük pedig 1978-tól sikeresen képviselte Szentlászlót az országos és nemzetközi versenyeken. Nagyon fontos szerepe volt és van ma is a falu művelődési életében az 1946-ban alakult Petőfi Sándor Kultúregyesületnek, a falu ifjúsága nagy lelkesedéssel kapcsolódott be a színjátszó és a tánccsoport munkájába. Nemcsak helyben, hanem a vidék magyar falvaiban és a Drávaszögben is sokszor vendégszerepeltek. Az egyesület máig őrzi és ápolja az eredeti szlavóniai magyar táncokat és dalokat.
Ezeknek az egyesületeknek az összefogásával rendezik meg évről évre a Szentlászlói Falunapokat.
Közel 300 fellépő a folklórszemlén
Sport- és kulturális rendezvényekkel, főzőversennyel és egyéb programokkal készültek a helyi civil szervezetek erre az alkalomra. A programsorozat leglátványosabb eseménye a szombati folklórszemle és felvonulás volt. A meghívott kultúregyesületek népviseletbe öltözött tagjainak kígyózó sora a helyi általános iskolától indult. A főutcán vonuló dalos, táncos menet előcsalogatta a házakból a falusiakat is, akikkel lassan megtelt a kultúrotthon nagyterme, és kíváncsian várták a felvonulás résztvevőinek bemutatkozását.
A szentlászlói tánccsoportokon kívül ott volt a laskói és várdaróci fiatalokból álló Alfalusi Ifjúsági Néptáncegyüttes, a dályhegyi Petőfi Sándor Kultúregyesület ifjúsági tánccsoportja, a szomszédos Kórógy menyecske tánccsoportja, akiket a Kórógyi Öregfiúk Zenekar kísért, ezenkívül fellépett még a Vukovári Magyarok Egyesületének énekkara és a helyi Rozmaring együttes, valamint a jelisavaci szlovák tánccsoport. A kultúrműsor igazi látványossága volt a szlavónbródi ukrán kisebbségi együttes produkciója, akiknek akrobatikus mutatványokkal átszőtt koreográfiáját hatalmas tapssal jutalmazta a közönség.
Lapis János, a szentlászlói Petőfi Sándor Kultúregyesület elnöke azt mondja, egy újabb sikeres közösségi eseményre került sor a faluban. Hozzátette, mindez persze csak úgy volt lehetséges, hogy van egy lelkes csapat, amely mindig bőven kiveszi a részét a szervezésből.
– Nagy munka és felelősség hárul tánccsoportjaink vezetőire is, akik szabadidejüket feláldozva dolgoznak az együttesekkel. Köszönet mindazoknak, akik valamilyen módon részt vettek a szervezésben, munkájukkal segítettek bennünket – mondta Lapis János.
{fcomments}
