A fenti címmel szervezett hétfőn este kerekasztal-beszélgetést Magyarország eszéki főkonzulátusa, a J. J. Strossmayer Tudományegyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke és az eszéki Zrínyi Magyar Kultúrkör.
Az utolsó magyar király és osztrák császár elsőszülött fia, a Páneurópai Unió alapítója, Habsburg Ottó neve ismerősen cseng a magyarok, de a horvátok számára is, életútjának részletei, de történelmi és szellemi öröksége jelentőségének a feltárása viszont valójában csak pár évvel ezelőtt kezdődött. Ezt a munkát a Habsburg Ottó Alapítvány végzi.
Habsburg Ottó kifogástalan européer volt. Lelkes szószólója az egységes Európa gondolatának, támogatta a közép-európai államok európai integrációs törekvéseit, sokat tett az Európai Unióhoz való csatlakozásukért, és nemcsak Magyarországon fordult meg rendszeresen, hanem Horvátországban is többször járt, de a HMDK meghívásának is eleget tudott tenni, Eszéken és Kopácson is vendégül látták. A rendszerváltás után, 1990-ben magyar, majd horvát állampolgárságot is kapott.
Többek között ezekről is hallhattak azok, akik részt vettek a hétfői eseményen, ahol Ivan Trojan, a BTK dékánja, Magdó János főkonzul és Lábadi Zsombor, a magyar tanszék vezetője mondott köszöntőt. A kerekasztal-beszélgetésen Pavo Barišić, a zágrábi Tudományegyetem Horvát Tanulmányok Kara Kulturális Tanulmányok és Filozófia Tanszékének vezetője, a Páneurópai Unió főtitkára, Pröhle Gergely, a Habsburg Ottó Alapítvány igazgatója, Fejérdi Gergely diplomáciatörténész, egyetemi oktató, a Habsburg Ottó Alapítvány tudományos igazgatóhelyettese és Albert Bing történész, a Horvát Történelemtudományi Intézet munkatársa vett részt. A beszélgetést Lovas Eldina, az eszéki történelem tanszék adjunktusa moderálta, magas szakmai szinten megfogalmazott kérdéseit magyarul és horvátul is feltette az előadóknak.
