Hivatalosan is kezdetét vette az Arany-emlékév; Áder János köztársasági elnök Arany János szülővárosában, Nagyszalontán, majd este a budapesti Nemzeti Színházban nyitotta meg a költő születése 200. évfordulóján az emlékév rendezvénysorozatát múlt csütörtökön. Az Aranykor címmel meghirdetett emlékévben számos kiállítással, szavalóversennyel és tudományos konferenciával tisztelegnek Arany János emléke előtt.
Az évforduló alkalmából a Magyar Tudományos Akadémia a nagyszalontai városháza nagytermében tartott gyűlést. Ennek megnyitóbeszédét – amely egyben az Arany János-emlékév nyitánya is – Áder János köztársasági elnök mondta.
Megállapította: Arany János szobra a budapesti Nemzeti Múzeum előtt mintha azt üzenné: „az is részese lehet a heroikus küzdelmeknek, aki nem harcol az első sorban, nem alakít, csak ír – de maradandót. Hogy nemcsak karddal és harci kürttel lehet nemzetet szeretni, óvni és menteni, hanem szent aggodalommal is. Hogy a méltósággal, szerényen végzett munka ér annyit, mint a zajos siker: becsüljük hát az ősz bárdok énekét. Mintha azt üzenné, hogy végzetesen elveszítünk valamit, ha már a tőmondatainkat is szilánkosra törjük” – fogalmazott.
„Minden szál hozzá vezetett”
A nagyszalontai városházán bemutatták az Arany Szalontája, Szalonta Aranya című albumot. Potápi Árpád János, a magyar kormány nemzetpolitikai államtitkára Szerb Antal soraival méltatta Arany Jánost: „Minden szál hozzá vezetett, minden szál tőle vezet. A magyar szellemi életnek ő a sugárzási központja”. Úgy vélekedett, hogy a legválasztékosabb szókincsű magyar költőre való emlékezés a magyar nyelv sokszínűségére is rávilágít, és még inkább összekapcsolja a nemzetet magyarságában.
Az albumot Jankovics Marcell művelődéstörténész, rajzfilmrendező mutatta be. Faggyas Sándor, a könyv egyik szerzője úgy vélekedett, Arany Jánosnak köszönhető, hogy Nagyszalonta ma, csaknem száz évvel azután is, hogy Románia része lett, magyar és református többségű maradt. Legfőképpen Arany Jánosnak köszönheti, hogy a világ magyarsága rá figyel.
Nagyszalontán szabadtéri műsorral, koszorúzással, gyertyás felvonulással és a nagyváradi Szigligeti Színház Arany-előadásával folytatódott a megemlékezések sora.
Magyarországon is számos rendezvényt szerveztek Arany János születésének évfordulóján, többek között Nagyberényben, Debrecenben, Nagykőrösön.
Budapesten a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) a Fiumei úti temetőben tartott megemlékezést, amelyen Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár mondott ünnepi beszédet. – Arany János olyan kútforrása a magyar nemzeti identitásnak, amelyhez megmaradásunk érdekében időről időre vissza kell találnunk – mondta.
„A magyarságot a nyelv, a kultúra és az érzelmi összetartozás teszi nemzetté. Arany költészetében és személyében e három kritérium egybeolvad” – fűzte hozzá az államtitkár, aki szerint a nyelvi gazdagság, kifejezésbeli igényesség, morális tartás meg a klasszikusokból és népi gyökerekből merítő műveltség épp annyira Arany János emberi nagyságának, mint művészi tehetségének lenyomata.
A Nemzeti Színházban és az Erkel Színházban is megemlékezéseket tartanak. „Arany János szerepe éppúgy megkerülhetetlen a magyar költészet, irodalmi élet megújításában, mint ahogy mérföldkőnek tekinthető Bolyai János munkássága a modern matematikai gondolkodásban, Széchenyi István szerepe az ország polgárosodásában vagy Deák Ferenc teljesítménye a politikában” – mondta Áder János államfő a Nemzeti Színházban.
A Toldi című előadás előtt elmondta: bár a történelmi idő nem egyszer fojtogatóvá sűrűsödött életében, Arany János kora mégis aranykor volt költészetben, a szellemi, művészeti és a tudományos életben.
„A mai napon – Arany János születésének 200. évfordulóján – kezdetét veszi az Aranykor címmel meghirdetett emlékév. Váljék mindannyiunk személyes élményévé minden róla szóló megemlékezés. Fedezzük fel újra Arany Jánost!” – zárta beszédét.
(mti/mt/szinhaz.org)
