Pataky András Vörösmarton született 1932-ben. Újvidéken végezte el a tanítóképzőt. 1953-ban szülőfalujában kezdte el tanítói pályafutását, 1955-től Kopácson tanított, majd 1960-tól 1988-ig, nyugdíjazásáig a Laskói Általános Iskola tanára volt.
Tanítói pályafutása alatt már gyűjtötte azokat az ismereteket, melyek a Drávaszög hiedelemvilágával és a vízi élettel kapcsolatos történeteivel, valamint a Drávaszögben a történelmi idők folyamán elpusztult magyar települések múltjával kapcsolatosak.
1960-ban jelent meg az első dolgozata a Zágrábban kiadott Magyar Képes Újságban A Drávaszög vízi élete cím alatt. Ezt követően egymás után jelentek meg kisebb-nagyobb írásai különféle sajtótermékekben, rendszeresen publikált, rovatot vezetett az Új Magyar Képes Újságban is, megjelent írásainak száma jóval 200 fölött van. Közös munkája volt Katona Imrével a Kopácsi népballadák c. könyv, melyet 1975-ben Újvidéken adtak ki. Nagyobb lélegzetvételű írása a Délkelet-Baranya elpusztult települései c. műve, Baranya titkokat rejtegető földrajzi nevei c. dolgozata. 2003-ban látott napvilágot a Délkelet-Baranya a földrajzi nevek tükrében c. könyve, majd annak folytatásaként 2009-ben, a Délkelet-Baranya hat évszázados településtörténete, lakosságának nemzetiségi összetétele és változásai.
Pataky András szinte haláláig írta Kopácsnak és a Drávaszög településeinek krónikáját. Rögzítette a hajdan volt világ történetét, mentette írásaiban a fogyó magyar közösségek múltjának és jelenének eseményeit.
Irodalmi munkássága mellett kiemelkedő a Drávaszög magyarságának megmaradásáért folytatott céltudatos tevékenysége is. Nemcsak tanulóit nevelte a magyar nyelv szeretetére, megbecsülésére, de írásain, szervezett előadásain keresztül a felnőttekbe is próbált meggyőző erővel hitet és magyarságot, megtartó erőt önteni. Az 1990-es évek elején kitört délszláv háború során mindaddig a településen maradt, amíg csak közvetlen életveszély nem fenyegette. Az elmenekült lelkészek helyett végezte a temetések szertartásait nemcsak saját református gyülekezete halottainál, hanem más felekezetek esetében is.
Munkássága elismeréseként, áldozatos tevékenységéért 2011. augusztus 19-én Magyarország miniszterelnöke a Kisebbségekért Díj külhoni magyarságért tagozat kitüntetést adományozta Pataky Andrásnak.
Pataky András neve a Drávaszögben jól ismert, túlzás nélkül mondható, hogy fogalommá vált. Kutatómunkájával, publikált írásaival, egyéni példamutatásával, népünk körében végzett felbecsülhetetlen értékű munkásságával sokat tett magyarságunk megmaradásáért.
Halálával pótolhatatlan veszteség érte a horvátországi magyarságot.
Végső nyughelyére, a kopácsi temetőben hétfőn, június 3-án kísérték, családja, rokonai, barátai, kollégái, ismerői és tisztelői.
