Élénk színekben pompáznak falvaink májusfái

0
96

Valamikor baranyai és szlavóniai magyarlakta falvaink utcáit egy hónapig májusfák díszítették. Ma már a legtöbb helyen csak a faluközpontokban állítanak fát április utolsó napján közösségi akció keretében, melyet általában a helyi kultúregyesületek szerveznek.

A májusfa a természet újjászületésének jelképe, az ifjúság tavaszi szokásainak Európa-szerte ismert szimbolikus kelléke, melyet a hagyomány szerint csoportba szerveződve állítanak a legények a lányoknak, általában udvarlási céllal. Magas, sudár nyár- vagy fűzfa alkalmas erre, melyet a lányos ház udvarába ásnak be vagy a kerítésoszlophoz rögzítenek április utolsó éjszakáján. Általában színes szalagokkal és itallal díszítik. Sok helyen a közösségeknek is van egy közös fájuk, aminek kidöntését népünnepély, táncmulatság kíséri.

Vidékünkön a közösségi májusfaállítás a jellemzőbb. Erről talán Újbezdán juthat eszünkbe először, ahol a falu egyik legnagyobb ünnepévé vált a közös májusfa kitáncolása. A település fiatal aktivistái idén is gondoskodtak róla, hogy ez a szokás ne merüljön feledésbe, és legyen mit körbetáncolni a hónap végén.

Csúza mindig is híres volt a hagyományőrzésről. Nemrég cikkeztünk arról, hogy a helyi fiatalok ápolják még a húsvéti locsolkodás hagyományát, a majálist megelőző napon pedig májusfát állítanak. Ezt az akciót idén a Hegyalja Ifjúsági Egyesület szervezte meg a Vörösmarti Ifjúsági Egyesület tagjaival közösen, mindkét faluban állítottak májusfákat.

– A májusfaállításnak hagyománya van falvainkban. Azt szeretnénk, hogy ne vesszen ki, és a fiatalabb generációk is sajátjukénak érezzék ezt a népszokást – nyilatkozta lapunkak Hordósi Dániel, a Hegyalja IE elnöke, hozzátéve, a hagyományápoláson túl a csapatépítés szempontjából sem elhanygolható az akció, hiszen a fakivágás izgalmai, a májusfa faluba való eljuttatása, feldíszítése és állítása még jobban összekovácsolja a helyi fiatalokat, és az sem mellékes, hogy ezzel a gesztussal örömet okoznak a helyi lányoknak.

Kopácson évek óta a helyi HMDK-alapszervezet rendezi a májusfaállítást. Az akciónak idén is sok résztvevője volt, közösen vágták ki a falu fáját és szállították traktorral a kultúrotthon elé. A díszítésben nők és gyerekek is részt vettek. Az esemény közös vacsorával zárult a művelődési házban.

Kórógyon a Hagyományőrző Egyesület szervezésében zajlik minden évben a májusfaállítás. Akárcsak Kopácson, itt is fontosnak tartják az esemény szervezői, hogy bevonják a legfiatalabbakat is az akcióba. Így tehát a gyerekek is részt vettek a falu májusfájának kiválasztásában, vágásában és díszítésében. Cserepes Zoltán, az egyesület elnöke lapunknak nyilatkozva elmondta, úgy véli, a hagyomány csak úgy adható át a következő generációknak, ha nem csak beszélnek róla, de a gyakorlati részbe is bevonják a fiatalokat.

A Kóróggyal szomszédos Szentlászlón is áll a májusfa a kultúrotthon előtt. Itt is a helyi kultúregyesület érdeme, hogy nem merült feledésbe ez a szokás. Lapis Jánostól, a Petőfi Sándor KE elnökétől megtudtuk, náluk a májusfaállításra is összejöttek az egyesületi tagok és a falu apraja-nagyja, az eseményen Jankovics Róbert parlamenti képviselőnk is ott volt. A fő attrakció – tette hozzá Lapis – a májusfakitáncolás lesz a hónap végén.

Harasztiban is népünnepély keretében fogják kidönteni a májusfát, melyet a Haraszti Ifjúsági Egyesület a helyi önkéntes tűzoltók segítségével állított a faluközpontban.

A Vukovári Magyarok Egyesülete azóta eleveníti fel ezt a régi, tavaszváráshoz kapcsolódó néphagyományt, hogy megépült a székháza. Az egyesületben közösségi esemény a májusfaállítás is, nem csak a kidöntése.