A legtöbb településen a kultúregyesületek szerveznek májusfaállítást, és általában a faluközpontokban helyeznek el fát, de azért a lányokról sem feledkeznek meg. Sok helyütt a gyerekeket is bevonják az „akcióba”, hogy továbbadják a szép hagyományt.
A májusfa, a zöld ág a természet megújhodásának a szimbóluma, és legtöbb esetben az udvarlási szándék bizonyítéka, szerelmi ajándék is.
A kereszténység előtti tavasz-szimbólum középkori vallásos magyarázatai például Fülöp apostol szerencsés megmenekülését, majd a keresztfán szenvedett vértanúságát, mások Jakab apostol vértanúságát említik a májusfaállítás szokásának magyarázataként. A székelyeknél ezért nevezik a Fülöp-Jakab-napra virradatkor állított májusfát Jakab-fának vagy hajnalfának.
A májusfát a fiúk állítják a lányos házakhoz, április 30-án éjszaka. Az akciót lehetőleg észrevétlenül hajtják végre, hogy május 1. reggelén a megajándékozott lányok csak sejthessék, hogy ki a hódolójuk.
A májusfa kivágása, feldíszítése, szállítása és állítása a legények közös feladata, igazi csapatmunka.
Az erdőben vagy a réten kivágott nyár- vagy fűzfát vállon vagy traktorral szállítják a faluba.
Színes krepp-papír csíkokkal és italos üveggel díszítik. Vagy minden lányos ház elé együttesen állítják, vagy mindenki a maga szerelmének az otthona elé.
Májusfák állnak Szlavóniában és Baranyában is
A húsvéti locsolkodáshoz hasonlóan a májusfaállítás hagyománya is él még vidékünkön. Állítanak májusfákat „magánakciók” keretén belül, de sok településen a kultúregyesületek szervezésében történik.
Dályhegyen a fiatalok összesen hét lányos házhoz állítottak májusfát, ezenkívül a falut is megajándékozták egy fával, melyet a kultúrotthonnál helyeztek el.
– Azoknak a lányoknak állítottunk májusfát, akik velünk majálisoztak, a fákat borosüveggel és színes pántlikákkal, szalagokkal díszítettük – mondta Hugyik Krisztián.
Hozzátette, májusfa-kitáncolást Dályhegy-en ők még nem szerveztek, de tervezik, hogy ezzel a szokással teszik színesebbé a májusfa kivételét a hónap végén.
Kórógyon a Hagyományőrző Egyesület minden évben szervez májusfaállítást. Idén három fát állítottak, egyet a faluközpontban, egyet az egyesület székhelyére, egyet pedig a gyermektánccsoport egyik kis táncosa állította az egyik táncos lánynak.
– A májusfaállításban több gyerek is részt vett, kint voltak velünk az erdőben a favágásnál, és segítettek a díszítésben. Az a célunk, hogy bevonjuk a legfiatalabbakat is ebbe a szép hagyományba, hogy idővel nekik jusson eszükbe májusfát állítani – mondta Cserepes Zoltán.
Ezzel a céllal szervezte a kopácsi óvoda is a májusfaállítást, a gyerekek és a fiús apukák részvételével.
– Örülök, hogy az óvodából az összes fiú részt vett benne, és minden lány kapott májusfát – mondta Ruzsicska Ilonka kopácsi óvónő.
Kopácson a falu májusfáját a HMDK helyi alapszervezete állította.
A Vukovári Magyarok Egyesülete azóta állít májusfát, hogy megvan a székházuk. A tagok ezzel saját magukat ajándékozzák meg, a megmozdulásban férfiak és nők is részt vesznek.
– A férfiak feladata a fa kivágása, és ők hozzák el a székhelyünkhöz, ahol közösen díszítjük fel. A májusfaállítás mindig jó hangulatban telik – mondta Jakumetovics Rozália, az egyesület elnöke.
Hangsúlyozta, a májusfaállítással a legfontosabb céljuk, hogy a horvátoknak is bemutassák ezt a szokást. A járókelők érdeklődésére idén is büszkén meséltek a hagyomány eredetéről, jelentéséről.
A májusfaállítás Szentlászlón is sok ember részvételével zajló, vidám esemény. A Petőfi Sándor Kultúregyesület idén is gondoskodott róla, hogy május elsejére virradóra sudár fa álljon a kultúrotthon udvarában.
Újbezdán központját is szép májusfa díszíti. Ezen a településen a fa kivágásához kötődik jelentős esemény, a májusfa-kitáncolás, melyet a szervezők kultúrműsorral kötnek össze.
A májusfa eltávolítása általában mindenhol a vidámabb része a hagyománynak, a lányok olyankor vendégül látják a fiúkat, a közös májusfákat pedig ünnepélyes keretek között döntik ki.
