„Együtt a horvátországi magyar oktatásért” – tanévnyitó konferencia Kopácson

90

A Horvátországi Magyar Pedagógusok Fóruma (HMPF) – már hagyományosan – idén is megszervezte tanévindító konferenciáját, amelyre a kopácsi Tangazdaság és Ifjúsági Központban került sor múlt pénteken. A tanácskozást azzal a céllal szervezték, hogy a magyar oktatásban és az oktatásért dolgozók megvitathassák az aktuális kihívásokat, tapasztalatokat cserélhessenek.

A horvátországi magyar pedagógusszervezet fontosnak tartotta, hogy egy olyan platformot teremtsen, ahol az oktatásban és az oktatásért dolgozók tapasztalatot cserélhessenek és közösen gondolkozhassanak.

– Úgy gondoltuk, hogy mint ahogy Kárpát-medence-szerte valamilyen módon ünnepélyessé teszik a tanévnyitást, az új iskolaév kezdetét, így mi is egy ilyen rendezvénnyel kezdjük a tanévet. Az idei a harmadik alkalom, hogy így találkozunk. Felsoroljuk azokat az eredményeket, amelyeket elértünk az elmúlt tanévben, és számba vesszük azokat a kihívásokat, amelyek előttünk állnak – mondta Csapó Nándor, a HMPF elnöke, aki egyben a horvát Tudományos és Oktatási Minisztérium nemzetiségi igazgatóságának a vezetője is.

Ő volt az első az előadók sorában, aki az elmúlt 17 év diáklétszám-alakulásának a statisztikáját osztotta meg a hallgatósággal. Beszélt a különböző támogatásokról, amelyeket a magyar oktatás népszerűsítése érdekében nyújtottak.

Jankovics Róbert, a HMDK elnöke, magyarságunk parlamenti képviselője sokkal kritikusabb hangnemben hívta fel a részvevők figyelmét arra, hogy a politika az elmúlt pár évben rendkívül nagy hangsúlyt helyezett az oktatás fejlesztésére, nemcsak az infrastrukturális részére (óvodák és új sportcsarnokok épültek, az iskolákat fejlesztik stb.), hanem a támogatás is rendkívüli mértékben növekedett, a többi már rajtunk múlik, közös érdek és egyben felelősség is, hogy minél több magyar tanuló válassza a magyar tannyelvű intézményeket.

Az előadók között volt Andócsi János, az eszéki magyar iskolaközpont igazgatója is, aki az egész napos oktatás kihívásairól beszélt, a kisebbségi iskolák közül egyedül vesznek részt a négy évig tartó kísérleti programban. Varga Erna tanügyi főtanácsos folytatta a sort, aki a pedagógusok vállán lévő felelősségről, a jövő oktatásbeli kihívásairól beszélt. Majd végül Kiss Dávid, a budapesti Oktatási Hivatal főosztályvezetője beszélt.

– Évek óta tart az együttműködés a pedagógus-szervezet és az Oktatási Hivatal között. Volt korábban egy közös projektünk, most pedig egy Erasmus+ programban dolgozunk együtt, amely az idei év tavaszán indult, és majd 2027. március végéig tart. Ennek a témája az oktatás, illetve az oktatásszervezés és az oktatásirányítás digitalizációja. Itt olyan eszközöket, olyan módszereket, alkalmazásokat mutatunk be egymásnak, amelyek segítik a digitalizációs folyamatokat, ezeknek a beépülését az oktatásba, és jó gyakorlatként szolgálhatnak mind Magyarországról a külhoni magyarság irányába, mind esetleg a külhoni régiók bevett gyakorlatait tekintve az anyaország szempontjából – mondta el lapunknak nyilatkozva Kiss Dávid főosztályvezető.