Díszünnepség és tisztavatás a budapesti Kossuth téren

0
10

Katonai tiszteletadás mellett, a közjogi méltóságok jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az államalapító Szent István király ünnepe alkalmából tartott díszünnepségen és tisztavatáson az Országház előtt, a Kossuth Lajos téren 2020. augusztus 20-án.  Az eseményen meghívott vendégként jelen volt a HMDK elnöke, Jankovics Róbert is.

A lobogót a Himnusz hangjaira a Magyar Honvédség díszegysége vonta fel. Az eseményen közreműködött a központi katonazenekar és a nemzeti lovas díszegység.

A ceremónián Áder János, Orbán Viktor és Kövér László mellett Benkő Tibor honvédelmi miniszter, Korom Ferenc, a Magyar Honvédség parancsnoka, a kormány képviselői, továbbá állami és katonai szervezetek, a diplomáciai testület képviselői, határon túli magyar vezetők, valamint érdeklődők százai vettek részt.

A lobogó felvonása után a honvédtisztjelöltek tették le esküjüket, majd átadták az Összetartozás emlékhelyét.

Áder János: Megpróbáltatások idején is gyarapítani kell az „örök Magyarországot”

„Nehéz hónapok előtt állunk, de bármilyen megpróbáltatások várnak is ránk, gyarapítanunk, építenünk, szolgálnunk kell az örök Magyarországot” – hangoztatta a köztársasági elnök az Országház előtt tartott augusztus 20-ai díszünnepségen és tisztavatáson.

Áder János beszédében aláhúzta, ez az ünnep más, mint a korábban megszokott augusztus 20-ák, mert „tele vagyunk aggodalommal, bizonytalansággal”.

– Csakúgy, mint az idei húsvétunk, a mai nap is mindannyiunktól önfegyelmet igénylő, korlátok közé szorított ünnep – mondta.

Az államfő szerint „egy ilyen, a megszokott ékességeitől megfosztott ünnep ébreszthet rá minket, hogy a Szent István alkotta örök Magyarország hogyan épült és – a nehézségek ellenére – miként épül ma is”.

– Ilyenkor a korábbinál is láthatóbbá válik mindazok munkája, akik a közjót szolgálják: az orvosok, ápolók, gondozók kitartása; a tanárok, oktatók, nevelők türelme; a katonák, a rend és a határ őreinek fegyelme – hangsúlyozta.

Hangsúlyozta, „államalapításunk ünnepén joggal érezzük, hogy a magyarok történelme, az elmúlt több mint ezer esztendő – mint egy égig érő katedrális – egyszerre lenyűgöző és nehezen feldolgozható”. Törvényhozó uralkodók, sorsfordító csaták, önfeláldozó hősök, vitézlő győzelmek és tragikus veszteségek formálták ilyenné – tette hozzá.

Az államfő a tisztavatás résztvevőihez fordulva hangsúlyozta, a honvédeknek kivételes hivatásuk van. „Az elmúlt évszázadokban változhatott az egyenruha vagy a címer az egyenruhán, de az eskü az Önök nemes elődeit éppúgy kötötte, mint ahogy a mai naptól Önöket is” – mondta.

Budapest, 2020. augusztus 20. Katonai tiszteletadás mellett, a közjogi méltóságok jelenlétében felvonják Magyarország nemzeti lobogóját az államalapító Szent István király ünnepe alkalmából tartott díszünnepségen és tisztavatáson az Országház előtt, a Kossuth Lajos téren 2020. augusztus 20-án. MTI/Mónus Márton

Arra buzdította hallgatóságát, hogy védjék meg Magyarország értékeit, éltessék hagyományait, tartsák meg egészséges életerejét. „Munkánkhoz legyen iránytű ez a négy szócska: a haza minden előtt” – zárta beszédét az államfő.

Orbán: Hála és köszönet, csak ennyit mondhatunk őseinknek, hogy ilyen épülő országot hagytak ránk

A magyar népnek a szuverenitásáért minden nap meg kell küzdeni. Kényelem, szűklátókörűség, politikai könnyelműség, az élj a mának, a neked minden jár, itt és azonnal történelmünk rendre visszatérő veszedelmei. Ez emeli a magyar történelem legmagasabb pontjára államalapítóink tetteit. Ritka kegyelem, ha egymást követő nemzedékek minden stratégiai lépése hatékonynak bizonyult – kezdte beszédét Orbán Viktor miniszterelnök.

A magyar államiság kezdeteire utalva azt mondta: „micsoda idők, micsoda nagyság, dicsőség és példátlan teljesítmény!” Emlékeznünk kell, mennyi tetterő, céltudat, tehetség, vér, áldozat és vitézség kellett, hogy mi ma itt állhassunk – fogalmazott. Hozzátette: dicsőség Istvánnak, a magyarok királyának!

– Máig nem értjük, honnan volt az országépítő műveltség, az államszervezési tehetség és a szíveket felemelő mély lelki komolyság. Nem értjük, de azt tudjuk, hogy az ország a megsemmisülés szélére szorítva újra és újra utat tör magának – mondta. – Hála és köszönet, csak ennyit mondhatunk őseinknek, hogy ilyen épülő országot hagytak ránk.

Ma átadásra kerül az Összetartozás emlékhely is, amely nemzeti büszkeségünkre, az Országházra néz és méltó módon teszi teljessé a Kossuth térnek a panorámáját – mondta. Ennek így kell lennie, hiszen az Országházat azoknak a falvaknak, városoknak és népeiknek építették, akik az emlékhely falába vésett települések lakói voltak származásra, vallásra, nemzeti hovatartozásra való tekintet nélkül. Ez a tény megváltoztathatatlan, bármerre is kanyargott azóta a történelem.

Úgy vélte, a száz év elmúltával azt kell szétkürtölni, hogy „Magyarország nem csak túlélt, nem csak megmaradt, de zászlóit ismét magasba emelve, önbecsülését visszanyerve, nagy idők kapujában és győzelemre áll”. Magyarország biztos otthon, amely visszavár mindenkit, aki része akar lenni az országépítésnek. Száz év után megértettük: a magyarok soha többé nem engedhetik meg maguknak a gyengeség luxusát – fogalmazott Orbán Viktor.

A kormányfő szerint a 21. századi Magyarország nemzeti politikájának hét törvénye, hogy haza csak addig van, amíg van, aki szeresse; minden magyar gyermek újabb őrhely; az igazság erő nélkül keveset ér; csak az a miénk, amit meg tudunk védeni; minden mérkőzés addig tart, amíg meg nem nyerjük; határa csak az országnak van, a nemzetnek nincs; egyetlen magyar sincs egyedül.