Az építkezés
A Horvátországi Magyar Oktatási és Művelődési Központ alapkő-letétele 1997 márciusában történt meg. A horvát Oktatási és Sportminisztérium 1999. április 23-án Kucsera Bandit nevezte ki a központ ideiglenes igazgatójának. Az intézmény működését akadályozó jogi és adminisztratív nehézségek csak 1999 augusztusára hárultak el, így szeptember 28-án Göncz Árpád magyar államfő és Zlatko Mateša horvát kormányfő ünnepélyes keretek között megnyitották az óvodát, általános iskolát és gimnáziumot magában foglaló oktatási központot. A 3700 négyzetméternyi hasznos alapterületű intézményben a következő, 2000-2001-es tanévben már 87 diák tanulhatott anyanyelvén. Ettől a tanévtől a gimnáziumi oktatás mellett szakközépiskolai és szakmunkásképző (közgazdasági és bolti eladó) szakokat is választhattak a jelentkezők. 2000 szeptemberétől pedig 20 óvodás is az intézményben kapott elhelyezést. A központban ekkor 30 pedagógus dolgozott.
Az épületben nemcsak oktatás folyt, nemsokára itt működött a Magyarigazolvány Iroda, az Agora Iroda, a Drávatáj tévéstúdió és a Horvátországi Magyar Pedagógusok Fóruma.
A fejlődés
Az intézmény számos nagyszabású rendezvénynek a helyszíne és szervezője volt. A magyar bált 2000-ben rendezték meg először. Az efféle összejövetelek iránti igényt az első alkalom sikere is bizonyította. Közel félezer ember volt részese akkor az új kezdeményezésnek, amely egészen 2009-ig tartott. A bál bevételét a Központ felszereltségének bővítésére és a tanulmányi kirándulásokra költötték. A több napos országjárások alatt a magyar irodalmi, történelmi, művelődéstörténeti emlékhelyeket látogatták végig az intézmény középiskolás tanulói és oktatói. Ezenkívül nagy létszámú táborokat, konferenciákat, színházi előadásokat és vetélkedőket is tartottak az épület falai között. Több éven keresztül száznál is több hallgatója volt a felnőtteknek szervezett magyar nyelvtanfolyamnak. Olyan diákszínpad is működött, amely előadásaival számos magyarlakta településen is bemutatkozott. Médiaműhely is volt. Mindezekben nagy segítséget jelentett az intézményben székelő Horvátországi Magyar Pedagógusok Fóruma és a Drávatáj tévéstúdió – ez utóbbi technikai eszközeivel is besegített a Központ rendezvényeinek megvalósulásába.
Rangos és neves emberek, közjogi méltóságok is felkeresték az intézményt: többek között 2002-ben Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, Jeszenszky Gézát, az Antall-kormány külügyminiszterét (1990-94), Eszék díszpolgárát, majd 2005-ben Habsburg Ottót és Kövér Lászlót, a Fidesz meghatározó politikusát is vendégül látták a magyar központban. 2007-ben pedig Sólyom László akkori magyar köztársasági elnök és vendéglátója, Stjepan Mesić horvát köztársasági elnök tett látogatást az intézményben.
A (tudatos) leépítés időszaka
Az intézmény fennállásának a legszomorúbb korszakát éli 2009 óta. Először a horvátországi magyar embereket szolgáló magyarigazolvány-irodát tiltották ki, majd az egyetlen horvátországi magyar tévéstúdiót, a Drávatáj szerkesztőségét is kilakoltatták, és a konzuli fogadónapokra sem ott kerül sor azóta. És a horvátországi magyar pedagógusok jelentős szakmai szervezete, a Horvátországi Magyar Pedagógusok Fóruma is útilaput kapott, vele együtt a „Szülőföldön magyarul” program is. Nincs az intézményben gyerektábor, magyar bál, de a színházi előadásokat és más kulturális rendezvényeket is egy kézen meg lehet számolni. A magyar irodalmi, történelmi, művelődéstörténeti emlékhelyeket évi rendszerességgel „becserkésző”, az összes középiskolást érintő többnapos tanulmányi kirándulások sincsenek azóta. Ami pedig a legszomorúbb, az intézmény középiskolájában (ez az egyetlen magyar tannyelvű az országban) jelentős a diáklétszám-csökkenés.
