Az egyesületek ne politizáljanak – a hagyományőrzés az igazi tét

256

Horvátországban 2013-tól megváltozhat az egyesületekre vonatkozó törvény. Eszerint az egyesületek, civil szervezetek többé nem politizálhatnak, nem állíthatnak jelöltet, és nem is finanszírozhatják megválasztásukat.

A horvát rendszer három lábon áll, ami a kisebbségek érdekvédelmét illeti: egyrészt joguk van a képviseletre a lokális és regionális önkormányzatokban; másodszor kisebbségi önkormányzatokat alakíthatnak, amely mint a járási vagy megyei vezetőség konzultatív testülete működik; végül pedig lehetőségük van szábori képviseletre is, amely a magyarok esetében egy képviselői mandátum.

A horvát kisebbségpolitikának azonban van egy gyökeres hibája, mégpedig az, hogy a központban a parlamenti képviselet áll. Ennélfogva nem kellett sok időnek eltelnie, hogy egy kisebbségi politikai réteg alakuljon ki, amelynek tagjai ebből számottevő privilégiumokra tesznek szert. Többek között a képviselők tagjai a kormány Kisebbségi Tanácsának, amely a pénzelosztásban is kulcsszerepet játszik, ezáltal módot adva az aránytalan támogatási rendszer kialakítására és a hátrányos megkülönböztetésre.

A kisebb létszámú közösségeknek, mint például a magyaroké, nincs politikai pártjuk, hanem egyesületek állítanak jelölteket. Ezekből azonban több is van, esetünkben két ernyőszervezet. A magyaroknál tehát két szervezet vetélkedik egyetlen képviselői helyért, amely nem csak a száborba jutást, hanem a pénzelosztás feletti irányítás megszerzését is magában foglalja. Ez az oka annak, hogy az egyesületek között állandó harc és rivalizálás folyik, azt politikai színtéren vívják meg, így kevesebb pénz, idő és energia jut a valódi hagyományőrzésre és értékápolásra. Így történhetett meg az idén, hogy mivel Sója Dénes a Magyar Egyesületek Szövetsége képviseletében került be a Kisebbségi Tanácsba, tizenegy nagy múltú HMDK-s kultúregyesülettől vonta meg a támogatást, és átcsoportosítva saját szervezetének juttatta. A politikai pozícióért való harc és ennek káros következményei persze már a horvát politikusok figyelmét is felkeltették, ezért egy új törvény kidolgozása van folyamatban, amely előírná, hogy az egyesületek nem politizálhatnak, így teljes erővel azért dolgozhatnának, amiért létrejöttek: a kultúráért és a művelődésért.

 

Tatalović: A képviselők a kisebbség érdekeit szolgálják, ne politizáljanak

A horvát média az elmúlt időszakban Siniša Tatalović, a köztársasági elnök tanácsadója Novi listnek adott nyilatkozatától volt hangos. Szerinte ugyanis meg kellene szüntetni a kisebbségek választási egységét/körzetét, hiszen nem jó, hogy olyan képviselők döntenek a parlamenti többségről, akik pár száz szavazattal jutottak mandátumhoz. Tatalović szerint, ha a kisebbségi képviselők nem dönthetnének a költségvetésről, jelentősen megnőne az érdekképviseleti szerepük. Az elnök tanácsadóját e kijelentése miatt a médiában erősen támadják a kisebbségi képviselők, mondván, ezzel a rendszerrel a másodrangú polgárok sorába kényszerülnének.

A legélesebben Milorad Pupovac szerb képviselő kelt ki a tanácsadó ellen, őszerinte ez a javaslat alkotmányellenes, és nem felel meg a kisebbségi politikai érdekeknek. Az új, egyesületeket szabályozó törvényben előírnák, hogy azok nem állíthatnak listákat és jelölteket, nem gyűjthetnek pénzt és aláírásokat e célból. Ezzel kapcsolatban Tatalović kijelentette, hogy aki politikával szeretne foglalkozni, az alapítson pártot, a kisebbségi egyesületek viszont, amelyek a kultúráért és a művelődésért tevékenykednek, ezekre a feladatokra koncentráljanak, ne a választásokon való részvétel legyen a fő gondjuk.

A változás tehát feltehetően jót tenne az egyesületeknek, már csak azért is, mert ha kevesebbet energiát fordítanának a választásokra, többet tehetnének a kultúra fejlődésért, a nyelv megőrzéséért, ami kulcsfontosságú egy nemzeti kisebbségnek a megmaradásért vívott harcában.

(A címlapfotón az előző mandátum kisebbségi parlamenti képviselői láthatók, akik közül többen ma is képviselők)