Átadták a Krk-szigeti cseppfolyósgáz-lefejtőt

0
64

Múlt héten ünnepélyes keretek között adta át Andrej Plenković horvát kormányfő és Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere hivatalosan is a Krk-szigeti cseppfolyósgáz-lefejtőt. Az LNG-terminál néven emlegetett létesítmény stratégiai fontosságú mindkét ország számára, és tovább erősíti a két nemzet kapcsolatát.

Európa gázellátottsági szempontból nagymértékben ki van szolgáltatva Oroszországnak, hiszen ennek az értékes fűtőanyagnak mintegy 42%-a érkezik a szibériai gázmezőkről. Ezt a függőséget a kontinens igyekszik lehetőségeihez mérten csökkenteni.

A kiszolgáltatottság csökkentésének egyik módja a cseppfolyós gáz hajókon való Európába szállítása az Egyesült Államokból, illetve a Közel-Keletről. A hajók fogadásához viszont komoly infrastruktúrára van szükség, melynek kiépítése az öreg kontinensen még folyamatban van. Horvátország már évek óta tervezi, hogy beszáll a gázbizniszbe, hiszen saját szükségleteinek jelentős részét is külföldről szerezi be, valamint egy adriai gázlefejtő a térségben is megnövelné az ország stratégiai erejét.

- Reklám -
Szíjjártó Péter

A lokáció adott volt Krk szigetén, Omišalj településen, ahol jelentős kőolaj- és gáztározók vannak, sőt további előnye a helynek, hogy a központi gázvezeték is elér a szigetig.  A terminál építése hosszú előkészítő folyamat után 2019-ben kezdődött és 2020 végére fejeződött be. A krki terminál úgynevezett FSRU-rendszerben működik, melynek lényege, hogy a kikötőben állandóan állomásozik egy hajó, melyen a lefejtőrendszer üzemel. A távolról érkező gázszállítók ehhez a hajóhoz csatlakoznak, amelyről a gáz tovább áramlik a tartályokba, illetve a nemzetközi vezetékekbe. A most megépült kikötő óránként 201 000 köbméter gázt képes lefejteni és továbbítani a termináltól a központi elosztóig, a szintén frissen épült gázvezetéken át. Ez éves szinten mintegy 2,6 milliárd köbméternyi gázt jelent.

A terminál és a vezetékek kiépítése 234 millió euróba került, melyből 101,4 millió eurót az Európai Unió fedezett. A beruházás legdrágább része az FSRU hajó megvásárlása volt, 160 millió eurót emésztett föl. Az önrészt Horvátország költségvetési forrásokból fizette ki.

A magyar érdek

A krki terminál éves kapacitását előre kiadják, ezzel biztosítva a rendszer zavartalan működését. Ezen kapacitásoknak közel felét, évi mintegy 1,1 milliárd köbmétert a Magyar Villamos Művek horvátországi leányvállalata, az MFGK Croatia kötötte le a következő három évre. Ennek apropóján a terminál hivatalos megnyitóján jelen volt Magyarország külgazdasági és külügyminisztere, Szijjártó Péter is. A miniszter az ünnepségen elmondta, nemzetbiztonsági és nemzetstratégiai érdek is, hogy az ország működtetéséhez nélkülözhetetlen energiahordozót, a gázt több forrásból és több útvonalon lehessen megvásárolni és behozni. „Mi itt, Közép-Európában jól tudjuk, hogy részben az öröklött infrastrukturális helyzet, részben pedig történelmi okok miatt az energiaellátás biztonsága országainkban mindig is kardinális fontosságú kérdés volt” – jelentette ki, majd megköszönte Horvátország kormányának a meghívást, és történelmi jelentőségű eseménynek nevezte a pillanatot. Horvátország és Magyarország közös történelmük újabb fontos mérföldkövéhez értek – mondta.