Ars et virtus – Horvátország-Magyarország – 800 év közös kulturális öröksége címmel nyílt kiállítás Andrej Plenković miniszterelnök fővédnökségével szeptember 24-én, amelyet Kásler Miklós, Magyarország emberi erőforrások minisztere és Nina Obuljen Koržinek horvát kulturális miniszter közösen nyitottak meg. A tárlat november 22-ig látható a horvát fővárosban a Klovićevi Dvori Galériában. A tárlat decembertől a budapesti Magyar Nemzeti Múzeumban is látogatható lesz.
A kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeum és a Klovićevi Dvori Galéria (Zágráb) közös projektje. Céljuk, hogy a horvát-magyar kulturális és művelődéstörténeti kapcsolatokat széleskörűen és szemléletesen mutassák be, ezáltal erősítve a két nemzet összetartozás-élményét. 800 év közös öröksége igen szerteágazó, ezeket az emlékeket alapvetően nyolc témakör köré csoportosítva mutatják be.
A két nép közös történelme Zvonimir horvát király 1089-ben bekövetkezett halálával kezdődött, midőn özvegye, I. Béla magyar király lánya, Ilona királyné a horvát előkelőségek egy részének támogatásával bátyját, az elhunyt király sógorát, Szent László magyar királyt hívta be az országba. László király sereggel indult horvát földre dinasztikus jogainak érvényesítése céljából. A középkori kapcsolatok újabb meghatározó eseményét Könyves Kálmán 1102-es megkoronázása jelentette, amivel létrejött a több mint 800 évig fennálló magyar–horvát perszonálunió.
A közös múlt első évszázadai a horvát historikus festészetben is nyomot hagytak. Ezekből a reprezentatív alkotásokból is válogat a kiállítás. A reneszánsz hatásainak külön fejezetet szentelnek, és bemutatják, hogy a földrajzi közelség következtében az itáliai humanizmus is markánsan éreztette hatását mindkét ország területén.
A horvát-magyar államközösség heraldikai reprezentációjában a társországok kapcsolata számos módon megnyilvánult, ennek látványos jeleit több műtárgy bemutatásával tárják a közönség elé. A barokk korban mindkét államban élénken élt a magyar szent királyok tisztelete. Ennek a közös kultusznak a reprezentálására a zágrábi székesegyház ikonográfiai programjából és liturgikus tárgyaiból több szép példát is felsorakoztattak. Külön egységet szenteltek a mindkét nép történelmében kiemelkedő szerepet játszó Zrínyi családnak. A kettős, horvát és magyar hazafiság szellemében folytatott tevékenységük kitörölhetetlen nyomot hagyott a két ország kultúrájában és művészetében.
A különféle, változatos nemesi életutak jól mutatják a két ország közötti mobilitást. A 17. századtól kezdve több jelentős politikai karriert befutó, horvát eredetű nemesi famíliát tartanak számon Magyarországon, emellett egyes magyar arisztokrata családok a jelenlegi Horvátország területén váltak a közös kulturális örökség megteremtőivé.
A kiegyezésnek köszönhetően Horvát-Szlavónország önállóan képviselte magát a Magyar Királyság gazdasági, ipari és kulturális fellendülését hirdető, nagyszabású 1885-ös és 1896-os országos kiállításon. Ennek bemutatása mellett külön blokkban foglalkoznak a 19. századi építészeti kapcsolatokkal is. Magyar építészek számos megrendelést teljesítettek Horvátországban. Ezek az építészeti emlékek máig meghatározó arculati elemei egyes horvát városoknak. A művészeti kapcsolatok terén is szembetűnő hasonlóságokat fedezhetünk fel a horvát és a magyar művészek munkáiban, elég, ha csak Vlaho Bukovac horvát festő és a világhírű magyar mester, Munkácsy Mihály alkotásaira gondolunk. A kiállítás ezekre az érdekességekre is rávilágít.
A tárlat 306 műtárgya között szerepel például Horvátország legrégebbi piros-fehér kockás címeres zászlója 1647-ből, amelyet az Esterházy Magánalapítványtól kölcsönöztek a kiállításra, valamint Szent Lászlónak a zágrábi katedrálisban őrzött palástja és Szent István koponyaereklyéje is. Külön szenzációt jelent Vlaho Bukovac monumentális festménye, a Dubravka, amely a budapesti Szépművészeti Múzeum birtokában van, és amelyet 100 éve nem állítottak ki Horvátországban.
A kiállítás virtuálisan is bejárható: https://mnm.hu/virtualis/arsetvirtus/. A jelenleg hatvan tárgyból, nyolc egységből álló tárlat részben kronologikusan, részben tematikusan vezeti végig a látogatót a Magyar Nemzeti Múzeum reprezentatív tereiben három nyelven: magyarul, horvátul és angolul.
