Szinte apokaliptikus képet mutat a Duna Kiskőszegnél (Batina). A folyó több tíz métert húzódott vissza, a jobb part mentén pedig hatalmas homokpadok emelkedtek ki, amelyeken már csaknem a folyó közepéig be lehet sétálni.
A hely, ahol egykor komp kötötte össze a két partot, később pedig utaskikötő épült, hirtelen valóságos látványossággá vált. Naponta több száz ember – különösen hétvégenként – érkezik Kiskőszegre, hogy saját szemével lássa azt, amiről a sajtó már hetek óta beszámol. Sokan mobiltelefonjukkal örökítik meg a rendkívüli látványt, amelyhez hasonlót még a nagyszüleik sem láthattak életük során. Július első felében a Horvát Vizek (Hrvatske vode) közvállalat adatai szerint a Duna vízállása Batinánál még mínusz 67 centiméter volt, míg a szemközti szerbiai Bezdán mérőállomásán mínusz 83 centimétert mértek. Hétfő reggelre azonban Batinánál már mínusz 140 centiméterre süllyedt a vízszint, Bezdánnál pedig mínusz 162 centimétert regisztráltak. A két mérőállomás között rendszerint 20 centiméter körüli eltérés tapasztalható. Az előrejelzések szerint a Duna vízszintje a következő napokban tovább csökken. Bár a napi apadás várhatóan mindössze egy centiméter körül alakul, emelkedésre egyelőre semmi sem utal. Ez jól látszik a Duna felső szakaszain is, ahol szintén folyamatosan apad a folyó. A meteorológiai előrejelzések sem biztatók: Kiskőszegtől feljebb, a Duna vízgyűjtő területén fekvő országokban egyelőre nem várható jelentősebb csapadék, amely érdemben emelhetné a vízszintet.
A 2001 és 2024 közötti időszakban a Duna legalacsonyabb vízállását Batinánál 2022 augusztusában mérték, amikor mínusz 84 centimétert mutattak a műszerek. A legmagasabb vízállás 2013 júniusában volt, amikor a folyó elérte a plusz 772 centimétert, a vízhozam pedig rekordnak számító 8486 köbméter másodpercenként volt. Bezdánban ugyan 1909-ben ennél is alacsonyabb, mínusz 143 centiméteres vízállást jegyeztek föl, ám mivel ez télen, jegesedés idején történt, a szakemberek ezt nem tekintik megfelelő összehasonlítási alapnak.
Magyarországon és Szerbiában is súlyos problémákat okoz az alacsony vízállás
Az alacsony dunai vízszint a szomszédos országokban is komoly gondokat okoz. A magyar sajtó beszámolói szerint a rendkívüli helyzet miatt korlátozásokat vezettek be az energiafelhasználás csökkentése érdekében. A szerbiai sajtó eközben arról számol be, hogy a tartós aszály és a Duna alacsony vízhozama kedvezőtlenül befolyásolja a Đerdap I. és II. (Vaskapu) vízerőművek működését. A hajózás is egyre nehezebbé válik: Németország egyes szakaszain a nagyobb hajók már nem közlekednek, máshol pedig csak a kisebb merülésű vízi járművek képesek biztonságosan közlekedni. Horvátországot ugyan közvetlen energiaválság nem fenyegeti az alacsony vízállás miatt, az ökológiai következmények azonban egyre súlyosabbak, különösen a Kopácsi-rét élővilágára nézve.
Kiszáradtak a kutak
A batinaiak szerint ilyen alacsony vízállásra még az idősebb generációhoz tartozók sem emlékeznek. Sipos Sándor, a Darázsi járás elöljáró-helyettese elmondta, hogy hasonló helyzet legutóbb a Duna-híd építése idején, illetve mintegy húsz évvel ezelőtt fordult elő, amikor egy második világháborús járművet emeltek ki a folyóból. A mostani állapot azonban szerinte lényegesen eltér az említettektől. Hozzátette: Kiskőszegen valamennyi kút kiszáradt, ezért örülni kell annak, hogy a település csatlakozott a városi vízhálózathoz. Az elöljáró-helyettes szerint a település központjánál fölhalmozódó homokot a Duna sodrása rakja le, és komoly hibának tartja, hogy ezt az értékes nyersanyagot nem termelik ki. Véleménye szerint ezzel az állam és az önkormányzat évente több millió eurós bevételtől esik el.
A rendkívüli szárazság Vörösmartot sem kíméli
A faluban levő kutak jelentős része kiapadt, sok háztartásban alig vagy egyáltalán nincs víz. Erről beszélt lapunknak Mršić Jozo, aki kúttisztítással foglalkozik, és a megszaporodott megbízatásainak köszönhetően nap mint nap szembesül a helyzet súlyosságával.
Elmondása szerint a mostani aszály miatt olyan kutakat is tisztítanak, amelyekhez évtizedek óta senki sem nyúlt.
– Van olyan kút, amelyet ötven éve nem tisztítottak ki – mondta. Szerinte a kutak karbantartását ugyanúgy rendszeresen el kellene végezni, mint egy autó szervizelését: néhány évente érdemes kitisztítani őket, hogy hosszabb távon is megfelelően működjenek.
A szakember tapasztalata szerint a tisztítás sok esetben segít, de csodát nem lehet várni. Egy nemrég kitisztított kútból például közel két méter mély homokréteget távolított el, és bár korábban teljesen száraz volt, később ismét megjelent benne a víz.
– Nem lesz benne annyi víz, mint régen, de már az is sokat jelent, ha fél méter összegyűlik – fogalmazott.
Hozzátette, hogy jelenleg sok helyen mindössze 40–50 centiméter víz áll a kutakban, amit gyorsan kiürítenek, és elég sok idő szükséges ahhoz, hogy újra megteljenek.
A szárazság miatt a kúttisztítónak most rengeteg a munkája: Vörösmart mellett Dárdára, Darázsra, sőt Eszékre is hívják dolgozni. Mint mondja, ez veszélyes szakma, és Szlavóniában alig akad, aki vállalja ezt a munkát. Arra a kérdésre, hogy a lakosok inkább rácsatlakoznak-e a vezetékes vízhálózatra, azt válaszolta, hogy sokakat visszatartanak a magas költségek. A bekötés hozzávetőleg 800 euróba kerül, amit sok család nem tud előteremteni. Ő maga sem tervezi a vezetékes víz bevezetését, inkább a saját kútját próbálja tovább mélyíteni.
Az aszály legnagyobb elszenvedői a mezőgazdászok
A mezőgazdaságot sújtó aszály következményeiről Tarnai Attilát, a HMDK Gazdaköre falugazdászát kérdeztük. Mint elmondta, az elmúlt években egyre inkább az a tendencia figyelhető meg a Drávaszögben, hogy bár tavasszal rendszerint elegendő csapadék hullik – az idei tél csapadékellátottsága is kedvező volt –, júliusra és augusztusra szinte menetrendszerűen tartós szárazság alakul ki. Már hetek óta alig esett számottevő eső, ami komoly kihívások elé állítja a gazdálkodókat.
A falugazdász szerint a hosszan tartó hőség és a vízhiány valamennyi mezőgazdasági ágazatot érzékenyen érinti, de a hatások az egyes kultúráknál eltérőek.
– Az őszi búza még jó eredményeket produkált, hiszen fejlődéséhez a tavaszi csapadék megfelelő feltételeket biztosított. A később érő szántóföldi növények, elsősorban a kukorica és a napraforgó esetében azonban már most látható, hogy öntözés nélkül nem számíthatunk megfelelő terméshozamokra – mondta.
Hasonló problémákkal küzdenek a gyümölcstermesztők is. Tarnai Attila rámutatott, hogy a korábban érő gyümölcsök, például az őszibarack még viszonylag jó termést hoztak, a késői fajták azonban már komoly károkat szenvednek.
– A későn érő körtéknél több helyen megfigyelhető, hogy nemcsak a gyümölcsök, hanem már a hajtások is száradásnak indultak. Öntözés nélkül a késői gyümölcsfajták gazdaságos termesztése egyre nehezebbé válik – hangsúlyozta.
A kertészeti ágazatban a változások még szembetűnőbbek. A falugazdász szerint a Drávaszögben a gazdák jelentős része már évek óta csak fóliasátorban tud kiszámíthatóan és gazdaságosan zöldséget termeszteni. A fóliasátrakban öntözőrendszer biztosítja a növények vízellátását, emellett részben védelmet nyújtanak az erős napsugárzással szemben is. A szabadföldi kertészet ezzel szemben egyszerre szenved a vízhiánytól, a rendkívüli hőségtől és az egyre erősebb UV-sugárzástól, amelynek káros hatása a gyümölcsökön is megjelenik napégés formájában.
Tarnai Attila kiemelte, hogy az aszály következményei nem csupán az idei termést veszélyeztetik.
– A tartós vízhiány miatt öntözés hiányában maguk a gyümölcsfák is legyengülhetnek, szélsőséges esetben akár ki is száradhatnak. Ez azt jelenti, hogy közvetve azok a korai fajták is érintettek lehetnek, amelyek idén még szép termést adtak. A jelenlegi időjárási helyzet tehát a következő évek termelési lehetőségeire is hatással lehet – figyelmeztetett.
A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy az időjárási viszonyok a földalapú támogatások teljesítését is megnehezítik. Több gazdálkodó vállalt másodvetést, a jelenlegi talajnedvességi viszonyok mellett azonban ezek sikeres megvalósítása sok esetben szinte lehetetlen.
– Csapadék nélkül a vetett növények vagy ki sem kelnek megfelelően, vagy fejlődésük nagyon hamar megáll – mondta.
A megoldást elsősorban az öntözőrendszerek kiépítésében, illetve a kertészetben a fóliasátras termesztés további fejlesztésében látja. Ezek azonban jelentős beruházást igényelnek, miközben a gazdák mindennapjait továbbra is az alacsony felvásárlási árak árnyékolják be.
– Véleményem szerint a jövő egyik legfontosabb kérdése nem csupán az lesz, hogyan tudunk több vizet biztosítani a mezőgazdaság számára, hanem az is, hogy a gazdák gazdaságilag képesek lesznek-e finanszírozni az ehhez szükséges alkalmazkodást. Ha a termelők jövedelme nem teszi lehetővé a szükséges fejlesztéseket, egyre nehezebben tudnak alkalmazkodni az évről évre visszatérő nyári aszályhoz – összegzett Tarnai Attila.
