Múlt héten Csúzán járt a HTV eszéki körzeti stúdiójának riportere és forgatócsoportja. Kedvükért A Lepke Szárnya egyesület (Krila leptira) és a Nőegylet tagjai kiállítást rendeztek. A forgatásnak, melyen a kézimunka-technikákról, a hagyományról és a varródélutánok szerepéről nyilatkoztak az egyesületi tagok, dokumentumfilm lesz a végeredménye, amelyet a HTV Kisebbségi mozaik című műsorában láthatnak majd a nézők.
Melita Homa, a HTV Eszéki Körzeti Stúdiójának riportere kereste fel nemrég a csúzai Horvát Ilonkát, A Lepke Szárnya egyesület elnökét azzal, hogy dokumentumfilmet forgatnának a tevékenységükről, illetve a vidéki magyar asszonyok szabadidős foglalkozásairól.
Az egyesület tagjai a csúzai Nőszervezettel közösen varródélutánt tartottak a falu kultúrotthonában, melyen a forgatócsoport interjúkat készített a jelenlévők többségével. Felvették őket munka, éneklés közben, és megörökítették a kézimunka-kiállítás tárgyait is.
A tartalmas kiállításon a hímzett, slingelt, kötött, gravírozott munkáktól kezdve a mézeskalácson át a dobostortáig szinte minden megtalálható volt, aminek elkészítése asszonyi kéz ügyességét igényli.
A forgatócsoport riporterét leginkább a kézimunkák és a különböző technikák érdekelték, de az egyesületek tagjai beszéltek a régi hagyományok ápolásának fontosságáról is, amelybe a kézimunka-módszereken és hagyományos mintákon túl a varródélutánok tartása is beletartozik.
Horvát Ilonka, A Lepke Szárnya egyesület elnöke és Pinkert Ida, a Nőegylet vezetője egyesületeiket mutatták be a televíziónak.
Horvát Ilonka lapunknak elmondta, szervezetük a hagyományőrzés mellett pénzkereseti lehetőséget is biztosít: az egyesület tagjai vásárokon árusíthatják kézimunkáikat.
– Folyamatban van szervezetünk statútumának módosítása, amely után már saját vásárt is rendezhetünk – mondta Horvát Ilonka.
A Nőegylet ma is önfenntartó, ahogy régen
Pinkert Ida a nagy múltú csúzai Nőegyletet mutatta be, amely 1916-ban alakult a Lorántffy Zsuzsanna Egyesület fiókegyleteként. Az egylet 1920-ban megszűnt, majd 1945-től újjászerveződött. Ettől kezdve aktív tevékenységet folytatott egészen a honvédő háború kitöréséig, 1991-ig.
Sohasem kaptak rendszeres anyagi támogatást, az asszonyok igyekezetének köszönhetően mégis a falu legjobban működő szervezetévé váltak. A heti összejöveteleken, kézimunka-délutánokon túl sikeres bálokat és kirándulásokat szerveztek, de más közösségi tevékenységből, a társadalmi munkákból is kivették a részüket. Az egyesület a honvédő háború után, 1999-ben szerveződött újjá.
Ida asszony lapunknak elmondta, a Nőegylet a régi szervezet mintájára most is aktívan tevékenykedik. Tagjai a téli hónapokban csütörtökönként összejárnak kézimunkázni egészen május második hétvégéjéig, amikor anyák napja alkalmából ünnepi összejövetelt és kiállítást rendeznek, melyen az évi munkákat mutatják be. A varródélutánokra nyáron, a mezőgazdasági munkák idején nem jut idő, így az összejöveteleket októberben folytatják.
– Valamikor nagy divatja volt a varróknak, az asszonyok egymáshoz jártak kézimunkázni, míg férjeik kártyával ütötték el az időt. Ezt a hagyományt folytatjuk mi is a csúzai kultúrotthonban – mondta Pinkert Ida.
A Nőegylet egyéb programokat is tervez az idei évre, színházlátogatás és kirándulás is szerepel a tervek között, bár megvalósításuk még kétséges.
Ida asszony elmondta, egyletükben a pénzhiány jelenti a legnagyobb gondot, ugyanis nem áll rendelkezésükre semmilyen anyagi forrás. A nőszervezet mindig is önfenntartó volt, de valamikor legalább bálokat tarthattak, és felhasználhatták a befolyt összeget. Erre ma már, sajnos, nincs lehetőség. Ennek ellenére évről évre több tagja van, és a fiatalok is mind jobban érdeklődnek a tevékenysége iránt.
{fcomments}
