Leukózis
Vírus okozta fertőző betegség, az immunrendszert támadja meg. A szarvasmarha-leukózis az emberi leukémiához, a fehérvérűséghez hasonló rosszindulatú, daganatos betegség, ám nem ugyanaz a kórokozója az emberi fehérvérűségnek és a szarvasmarháénak. Hosszú, akár több évi lappangás után alakul ki, így általában a felnőtt állatban figyelhető meg, de a borjak már születésükkor is fertőzöttek lehetnek. Állatok közötti közvetlen érintkezéssel, nyállal, vérrel terjed. A betegség első tünete, hogy a vérben megszaporodnak a limfociták. Majd a nyirokcsomók megduzzadnak, az állatok fáradékonyak, levertek, étvágytalanok lesznek, emésztési és vérkeringési zavarokkal küzdenek, tejtermelésük csökken, lesoványodnak. A leukózis daganatos formája minden esetben elhullással járó betegség. A vírus terjedését körültekintő, higiéniailag kifogástalan tartási körülmények biztosításával lehet megakadályozni.
Az állatok 1%-a, mintegy 2000 állat fertőzött
Eszék-Baranya megye területén 986 állat került a vágóhídra az 1030 fertőzött jószág közül. Az emberre nem veszélyes a fertőzött állat, de hosszú távon hat a szarvasmarha kondíciójára, tejtermelésére és a szaporodóképességére. A mezőgazdasági minisztérium által indított akciónak, melynek során az egész, 24 hónapnál idősebb populációt kivizsgálják, az a célja, hogy Horvátország leukózis-mentes legyen, hogy ne legyen gond a szarvasmarha-exporttal.
– Az eddigi vizsgálatok szerint megállípítható, hogy a bevizsgált állatállomány 1%-a fertőzőtt, ami nem meglepő, és nem is kell, hogy aggasszon bennünket. Sajnos a legtöbb esetben az ember az oka a fertőzésnek. Míg a 4-10 fejősállatot tartó gazda az állatorvostól kér segítséget, addig a nagy farmerek közül sokan már maguk gyógyítják az állatokat, így előfordulhat, hogy ugyanazzal az injekciós tűvel adnak be több állatnak gyógyszert, és ha az egyik állat fertőzőtt, a többi is megbetegedhet. A fertőzés szemzéssel nem terjed, de ha például egy fertőzött bikát engednek be az istállóba, mindegyik állat megfertőződik a megtermékenyítés során – mondja Getto Dárió állatorvos.
A Horvát Mezőgazdasági Kamara elnöke szerint a vizsgálat, majd a fertőzött állatok leölése még nehezebb helyzetbe sodorja az állattartókat, destabilizálja a húspiacot, és szerinte a kártérítésből, amely 4-16 ezer kúnát jelent, nem igazán tudják fenntartani a farmokat vagy fizetni a kölcsönöket.
Getto szerint az állattenyésztési ágazatnak is az a legnagyobb problémája, hogy hiányzik a tervszerű gazdálkodás, az ország leukózismentessé válása viszont fontos ahhoz, hogy az EU-s piacra kerülhessen a horvát szarvasmarha.
