A sport felelősségtudatra tanít, és rengeteg lemondással jár

0
165
Goran Ljubojevic-klub-osijek

Eszék – Goran Ljubojević nevét a focirajongók jól ismerik, azonban azt kevesen tudják róla, hogy magyar gyökerekkel rendelkezik. Az eszéki első ligás klub csatára hivatásáról, a labdarúgásról, valamint arról is mesélt, hogy mennyire szereti Magyarországot.

A Ljubo becenévre hallgató csatár jelenleg az eszéki első ligás futballklub kötelékében rúgja a gólokat, de szerződés kötötte már a zágrábi Dinamóhoz, a belga FC Genkhez és más klubokhoz is. A mindössze 28 éves sportoló már nem számít fiatalnak ebben a sportágban. Gyerekkora óta a fociról szól az élete.
Goran már kilenc éves korában nagyon ügyesen bánt a labdával. Már akkor többet jelentett számára a futball, mint egyszerű szórakozás.

Kilencéves kora óta a fociról szól az élete
Eszéken kezdte pályafutását, és különböző „kitérők” után ismét itt rúgja a bőrt. Hogy idáig jutott, az a tehetségén kívül kitartásának is köszönhető. Ma is pontosan emlékszik, milyen megerőltető volt a folyamatos korán kelés, a rengeteg edzés, és az, hogy őneki közel sem volt annyi szabadideje, mint osztálytársainak. Visszagondolva azokra az évekre azt mondja, hogy nagyon nehéz volt, de ha újra kezdhetné, akkor sem csinálná másképp.
A horvát ifjúsági válogatott tagjaként elvégezte Eszéken a matematikai irányzatú gimnáziumot, és bár megkezdte egyetemi tanulmányait, karrierje érdekében kénytelen volt megszakítani. Azt mondja, ez az egyetlen dolog, amit sajnál, vagyis az, hogy nem szerzett diplomát, de sajnos a profi sport mellett alig jut idő valamire. Huszonegy éves volt, amikor felköltözött a horvát fővárosba.
A profi sportolókat sokan irigylik, hiszen nemcsak hírnévre, hanem anyagi jólétre is szert tesznek az évek során. A mögötte álló munka azonban embert próbáló, és az irigyelt élet kulisszái mögött sokszor nem egyszerű mindennapok húzódnak meg. A kemény munka, a folyamatos edzés, a szabadidő hiánya sokakat elrettent attól, hogy a pályán maradjanak, és sokan fel is adják.

A profi sportoló nem tud annyi időt tölteni a családjával, amennyit szeretne
Riportalanyom 24 évesen nősült, egy kétéves kisfiú édesapja. A kevés szabadidő és a folyamatos utazás jelenti a legnagyobb gondot számára, hiszen emiatt nem tud annyi időt tölteni a családjával, amennyit szeretne.
Bár 28 éves, reméli, hogy a labdarúgásnak még hosszú ideig nem kell búcsút mondania. Természeten vannak tervei arra az időre is, amikor már nem fogja lőni a gólokat, akkor is a sportág berkeiben szeretne tevékenykedni. Amikor arról faggattam, hogy elégedett-e azzal, amit eddig elért, azt mondta, hogy igen, aminek érdekében ő mindent meg is tett, és áldozatokat is hozott.
Napjai tehát jelenleg is a legnépszerűbb sport jegyében telnek. Napi két tréning, hétvégenként pedig a meccsek.
Dédszülei magyarok voltak, és bár a családjában már nem beszélnek magyarul, magánszorgalomból megtanulta elődei nyelvét. Sajnálja, hogy nagymamája már nem él, hiszen vele tudna még beszélgetni. Nagyon szereti Magyarországot, és azt sem tartja elképzelhetetlennek, hogy egy napon odaköltözik a családjával. Addig azonban az Osijek színeiben rúgja a bőrt a mérkőzéseken.

12-riport-2