A rijekai korzón múlt héten megnyílt a „Riječki željeznički mostovi Rječine i Mrtvog kanala” című kiállítás, amely a város ipari és közlekedéstörténetének kevéssé ismert, ám jelentős emlékeit mutatja be. A Pro Torpedo Egyesület által, Szent Vid napja és Rijeka (Fiume) városnapja alkalmából szervezett tárlat megnyitóján részt vettek a HMDK Tengermelléki-fennsíki megyei egyesületének tagjai is, köztük Ágoston Gergely, aki beszédében a város magyar vonatkozású múltjára is kitért.
A rijekai sétálóutca talapzatain látható kiállítás olyan építményekre irányítja rá a figyelmet, amelyek mellett az ottani emberek nap mint nap elhaladnak, mégsem mindig ismerik föl valódi értéküket. A Rječina folyó és a Mrtvi kanal vasúti hídjai ugyanis nem csupán régi fémszerkezetek, hanem annak a korszaknak a tanúi, amikor Rijeka ipari, kikötői és közlekedési nagyhatalommá vált.
A tárlat szerzői történelmi dokumentumokkal, levéltári tervekkel, valamint korabeli és mai fényképekkel mutatják be a város központjának legfontosabb vasúti hídjait. A kiállítás célja, hogy ezek az építmények ismét a figyelem középpontjába kerüljenek és a városi örökség fontos részeként jelenjenek meg.
A vasút 1873-as rijekai megérkezésétől 1909-ig összesen hét vasúti híd épült a Rječina régi és új medre felett. Létrehozásuk szorosan összefüggött a kikötő, különösen a Delta és Brajdica faáru-kikötőinek, valamint a mai Porto Baros térségének fejlődésével. A hidak megépítése különleges mérnöki kihívást jelentett, hiszen a hajóforgalom biztosítása érdekében egyes szerkezeteknek nyithatóknak, forgathatóknak kellett lenniük.
A kutatások szerint ezek a hidak nem névtelen ipari létesítmények voltak, hanem a neves magyar mérnök és feltaláló, Feketeházy János munkásságához kapcsolódnak. A nemzetközileg ismert szakember, aki Gustav Eiffel köréhez is kötődött, éppen a rijekai forgóhidakkal szerzett további elismerést. A korábbi hét hídból mára három maradt fenn.
A kiállítás-megnyitón Vedran Vivoda, Rijeka alpolgármesterének helyettese bejelentette, hogy lezárultak a tárgyalások a Rječina III. híd megmentéséről: az építményt felújítják, és gyalogos híddá alakítják át.
A megnyitón Ágoston Gergely, a Tengermelléki-fennsíki megye magyar kisebbségi képviselője a város történelmi fejlődésének tágabb összefüggéseire hívta fel a figyelmet. Beszédében felidézte azt az időszakot, amikor Rijeka/Fiume Európa egyik legdinamikusabban fejlődő városa volt. Szólt a vasútról, a kikötőről, az iparról, a kőolaj-finomítóról, a torpedógyártásról, a hajóépítésről, az újságokról, a villamosról, a vízvezetékről és a villanyvilágításról, amelyek mind hozzájárultak a város modern arculatának kialakulásához az első világháború előtti időszakban.
A kiállítás, amely július 1-jéig tekinthető meg, arra emlékeztet, hogy a hidak nem csupán partokat kötöttek össze: embereket, kultúrákat és nemzeteket is összekapcsoltak.
Fotók: rijeka.hr
