A reformáció hónapja október, amelynek utolsó napján, október 31-én világszerte arról emlékeznek meg, hogy Luther Márton német Ágoston-rendi szerzetes és egyetemi tanár, a reformáció megindítója 1517-ben e napon tűzte ki 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára. Az általa vezetett új irányzat lett az evangélikus, míg a Kálvin János vezette irányzat a református egyház alapja. A reformáció napjáról több horvátországi egyházközségben is megemlékeztek.
A hercegszőlősi református templom a magyar reformáció történetének egyik legjelentősebb emlékhelye. A délvidéki reformáció bölcsőjeként emlegetett kánonok temploma már a második világháborúban súlyosan megsérült. A több évig tartó honvédő háború alatt tovább romlott a már addig is rossz állapotban lévő épület állaga, a templom felújítása a mai napig is tart.
Ebben a templomban gyűltek össze egykor a „Praedicatoroc”. Negyven lelkipásztor jött össze az 1576. augusztus 16–17-én tartott hercegszőlősi zsinatra Veresmarty Illés baranyai szuperintendens hívására, „rendkívül világos, józan, bölcs beszédű törvényadásra”. A református egyháznak egyik legősibb törvénykönyve készült ezen a két napon.
A hercegszőlősi zsinat 430. évfordulója alkalmából, 2007-ben a HunCro Sajtó és Nyomdaipari Kft. gondozásában megjelent a Hercegszöllősi Kánonok szövege négy nyelven (eredeti latin nyelvű szövegét, a XVI. századi első és a mai magyar nyelvű, valamint horvát nyelvű fordítását). Dr. Ladányi Sándor, a kiadvány előszavában történelmi jelentőségűnek nevezi a mű megjelenését, mert szerinte a Hercegszöllősi Kánonok keletkezése, létrejöttének körülményei – előzményével és hatásával – maga is történelmi jelentőségű volt.
Kiállítás, istentisztelet a reformáció napján
A drávaszögi magyarság számára a 16. században megjelenő reformáció meghatározó történelmi folyamatnak számított ezen a vidéken, mivel biztosította a magyarság szellemi felemelkedését és megmaradását. Sztárai Mihály 1544-ben érkezett a területre, mely akkor már török uralom alatt állt. Külföldi egyetemeken nyert alapos tudásával, gyönyörű énekhangjával, zeneismeretével, írói tehetségével végzett prédikátori munkája következményeként 120 virágzó református gyülekezetet alapított a Drávaszögben és Szlavóniában.
Az egyházközségekben minden évben megemlékeznek a reformáció napjáról.
Október 30-án az eszéki Jó Pásztor református imateremben Református templomok és kegytárgyak címmel rendezett kiállítást a vörösmarti egyházközség.
Az egyházközség lelkipásztora Varga György lapunknak úgy nyilatkozott, hogy most azokat a képeket hozták el Eszékre, amelyeket pár héttel ezelőtt a baranyai amatőr festőművészek készítettek el a vörösmarti parókián szervezett alkotótáborban.
A 120 gyülekezetből már alig marad néhány, amelyek megmaradtak, azok is kétfelé szakadtak.
A kopácsi református gyülekezet jó ideje a helyi kultúrotthonban kénytelen tartani az istentiszteleteket, itt emlékeztek meg most a reformáció emléknapjáról is.
Papp Aranka kopácsi presbiter lapunknak elmondta, hogy a hit mindenütt gyakorolható, a kultúrotthonban is, és úgy gondolják, mindenkinek joga van eldönteni, hogy melyik felekezethez tartozik.
A kopácsi egyházközség presbitériuma 2010 márciusában egyházegyesítés céljából csatlakozott az akkor Láng Endre vezette Református Keresztyén Kálvini Egyházhoz. K. Kettős János lelkipásztor ezt a törekvést nem támogatta, így őt a presbitérium a lelkészi szolgálat alól felmentette. Minderre válaszként a lelkipásztor az egész presbitériumot leváltotta, az egyházközség tagjait pedig kizárta a templomból. Az áldatlan állapot a mai napig tart.
{fcomments}
