A kertinövény-termesztés „végeredményének” a piacon való értékesítése kifizetődik, de a tevékenység – ahogy mondani szokták – szolgát kíván. Napszámosból meg egyre kevesebb van. Többek között ezekről beszélgettünk Hajdu Attila vörösmarti zöldségtermesztővel.
Hajdu Attila és felesége másfél hektáron foglalkoznak kertinövény-termesztéssel Vörösmarton. Csak a kertészek tudhatják, hogy ez ebben a kultúrában milyen óriási területnek számít. Ha valaki például húsz hektáron termel kukoricát, nincs annyi munkája, mint a kertésznek másfél hektáron. Terményük egy része fóliasátor alatt érik, amely ezerötszáz négyzetméteren terül el. A családi gazdaságban egész éven át van teendő, elég, ha csak a piaci szezont nézzük, ami márciustól decemberig tart.
Egyre inkább megbecsülik a házit
Attila a pélmonostori piacon értékesíti terményei jelentős részét.
– A piacra jóformán azok járnak, akik nem az árat nézik, hanem azt, hogy a zöldség házi és hazai legyen. Néhány éve állandóan azt hallottuk, hogy „az üzletben bezzeg olcsóbb”, de ez most már nem annyira jellemző – mondja riportalanyom.
Hozzátette, amit a boltban veszünk, azt féléretten szedték le, hogy néhány hétig is elálljon. A hazai kistermelők portékája nincs agyonpermetezve, és éretten szüretelik le, ami miatt gyorsabban romlik, de abban biztosak lehetünk, hogy vitamindús, egészséges táplálék kerül az asztalunkra.
A piac mellett otthon is árusít bizonyos termékeket, például fűszerpaprikát is, amit tőle szerez be néhány étterem is.
Nehéz napszámost találni
A kertet jórészt ketten művelik feleségével, illetve bizonyos szezonmunkákban napszámosokat foglalkoztatnak. Az őszi fűszerpaprika-szezon idején nyolc-tíz munkásra is szükségük van.
– Az a gond, hogy egyre kevesebben vállalnak napszámos-munkát, ők az idősebb korosztályokba tartoznak, akik viszont talán még serényebben dolgoznak, mint a fiatalok. Vannak olyan munkák, amelyeket nem lehet halogatni, és gondban vagyunk, ha épp akkor nem találunk munkaerőt, amikor kellene – tudtuk meg Attilától.
Bizonyos veteményfajtáknál a betakarítást nem lehet gépekkel végezni, mert az mindent learatna, az éretlen és szennyeződött terméseket is.
Aktualitások a kertben
Most a befőzési paradicsomnak, a paprikának, a krumplinak és a hagymának, no meg a dinnyeféléknek van szezonjuk. De hamarosan az eper palántázása is sorra kerül, amit az utóbbi időben szintén fóliasátor alatt termeszt, mert a szabad ég alatt ártott neki a sok eső. Így viszont már március végén piacra vihette, amikor még nemigen volt konkurenciája.
Attila is megerősítette, amit a gabonatermesztőktől, szőlészektől és gyümölcsészektől már hallottunk idén: 2024-ben az időjárási viszonyok miatt – sok napsütés és bőséges csapadék – minden korábban érik be, a kerti vetemények is.
– A fűszerpaprikát általában augusztus 20-a körül kezdjük szedni, idén viszont már most nyugodtan begyűjthetnénk, ha lenne rá időnk. De mivel most az eper és a krumpli van soron, először ezekeket takarítjuk be, és utána a paprikát – mondta Attila.
Megéri zöldséget termeszteni
– Eleinte mi is eljártunk napszámba a saját kertünk művelése mellett, telente meg metszeni. Aztán kellett idő ahhoz is, hogy kialakuljon a vásárlói körünk. Most már nem panaszkodhatunk, meg lehet élni a kertészkedésből. Azt viszont tudni kell, hogy ez a tevékenység is „szolgát igényel”, ahogy mondani szokták. Nyaralni csupán négy napot voltunk, ennél több napot nem „veszíthetünk”, mert ha nem visszük időben piacra az árut, féléves munkánk mehet kárba – osztja meg velünk a gazda a kertműveléssel kapcsolatos magatartás „szabályait”.
Hat évvel ezelőtt pályáztak az Economica Hungarica Alapítványon keresztül a magyar állami támogatásra, amelynek köszönhetően traktort vásároltak, most ismét egy kisebb traktor vásárlására nyújtottak be pályázatot.
Attila azt mondja, van célja, ami előre viszi, fejlődésre motiválja a munkában, viszont ha csak az eddig elért szintet tudják megtartani, akkor is elégedettek lesznek.
