Az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár (OMÉK) Magyarország legnagyobb, legrégebbi és nagy tradíciókkal bíró agrárgazdasági rendezvénye, amely több mint 100 éves múltra tekint vissza. A szeptember 23-27. között tartott vásáron második alkalommal vett részt a 950 kiállító között a HMDK Gazdaköre is.
Szeptember 23-27. között ismét Budapesten, a Hungexpón gyűlt össze az agrárium színe-java Magyarország legnagyobb és legelismertebb mezőgazdasági seregszemléjén, az OMÉK-on.
Az ötnapos program ezúttal is nagyon változatos volt: kicsiknek és nagyoknak szóló állatbemutatók, kulturális, szórakoztató programok és kézműves foglalkozások, gépbemutatók, kertészeti vásár és őshonos állatpark várta a látogatókat.
Drávaszögi kóstoló
A „gasztrofalvakban” kaphattak ízelítőt a Kárpát-medence legjobb boraira, pálinkáira és kézműves söreire kíváncsi vendégek.
Idén a vásár díszvendégeként 22 határon túli kiállító mutatkozott be, köztük volt a HMDK Gazdaköre is, amelynek standjánál több száz látogató megállt.
Szabó Attila, a HMDK Gazdakör elnöke elmondta, standjukon igyekeztek ízelítőt adni vidékünk legjellemzőbb termékeiből. Ugyanakkor nagyszerű lehetőség volt ez újabb kapcsolatok kialakítására is. A Gazdakör egy szakmai kirándulást is szervezett tagsága részére, akik a csütörtöki programokon, bemutatókon vehettek részt.
Az agrárium teljes vertikumát felölelő kiállítás öt napja alatt hét helyszínen több mint harminc szakmai konferenciát, díjátadót és projektzáró eseményt rendezett a Földművelésügyi Minisztérium és szakmai szervezetei közreműködésével a Magyar Turizmus Zrt. Ezenkívül jelentős szakmai egyeztetések is zajlottak a vásár ideje alatt.
Kerekasztal-beszélgetés és konfe-
rencia is volt a hungarikumokról szóló törvény közelmúltbeli módosításáról, az ezzel kapcsolatos megbeszélésekre Jakab Sándor, a HMDK elnöke kapott meghívást. A módosítások ismertetése után azok végrehajtásáról, valamint a magyar nemzeti értékekben, ezen belül is a külhoni magyar nemzeti értékekben rejlő lehetőségekről, a külhoni nemzetrészek értéktárai létrehozásáról konzultáltak a résztvevők.
Jakab Sándor lapunknak elmondta, hogy amíg az anyaországban, Magyarországon a nemzeti értékek begyűjtése, regisztrálása nagy visszhangra talált, addig a határon túli régiókban lassan indult be a folyamat. Mi, horvátországi magyarok a 19 eddig regisztrált külhoni magyar nemzeti értékkel a második helyet foglaljuk el Vajdaság után, megelőzve olyan nagy régiókat, mint Erdély és Felvidék. Hozzátette azt is, a megbeszélésen arról is szó volt, hogy idén az illetékes magyar minisztérium újabb pályázati forrásokat biztosít, amelynek fő célja a magyarországi és határon túli együttműködés erősítése az értékmentő és -gyűjtő munka terén.
{fcomments}
