Kollár Ilona szociális otthont nyitott Hercegszőlősön szellemi fogyatékkal élők számára. Igyekszik a lehető legjobb körülményeket biztosítani lakóinak, akik már-már családtagnak számítanak.
A hercegszőlősi Kollár Ilona tíz éve foglalkozik szellemi fogyatékos felnőttekkel. Két épületet vásárolt a településen.
Kolléganőjével úgy döntöttek, hogy otthont nyitnak a szellemi fogyatékkal élők számára. Egy ilyen intézet megnyitásának szigorú feltételei vannak. A szobáktól az udvarig meg volt szabva mindennek a mérete. Az udvarnak például legalább akkorának kell lennie, hogy egy mentőautó megfordulhasson benne. A helyiség húsz személy befogadására alkalmas. Ehhez pedig két gondozóra volt szükség – ezt a szerepet tölti be Ilona és munkatársnője -, valamint egy hivatásos ápolónőre. Egyébként szociális otthont bárki nyithat, aki rendelkezik középiskolai végzettséggel. És természetesen az, aki vállalja az ezzel járó felelősséget, az odaadást és a huszonnégy órás munkaidőt a hét minden napján, ugyanis az eltartottak állandó felügyeletre szorulnak.
Egész Horvátország területéről vannak gondozottaik
Amikor Ilonáék hozzáfogtak a nemes feladathoz, azok foglalták el az első ágyakat, akiket Ilona már előtte is gondozott. Jelenleg tizenhét lakója van nemcsak Vörösmartról, Kiskőszegről, Pélmonostorról, hanem az egész ország területéről.
– Kapcsolatban állunk az összes horvátországi szociális központtal, és ahol nincs elegendő férőhely, onnan máshova küldik a beteget. Volt már dubrovniki páciensünk is. Volt rá példa, hogy több férőhelyre is szükség lett volna. Amikor a száznál is több személy befogadására alkalmas Đakovačka Breznica-i otthont bezárták, nagy volt a szállás iránti kereslet, de sajnos nem fogadhattunk be több személyt, mint ahány helyet biztosítani tudunk – mondta Ilona.
A betegek sokszor az utcáról kerülnek be az ilyen intézményekbe, nincsenek ismert hozzátartozóik, így az állam fizeti az ellátásukat. Az összeg pedig a betegek szellemi állapotától, beszámíthatóságától függ. Ilonáéknak 2500-2800 kúnát fizet az állam havonta fejenként a gondozottak után. Persze ezzel a tevékenységgel nem foglalkozhat az ember csupán a pénz miatt, elhivatottság is kell hozzá.
– Gyerekekkel is foglalkoztam a kezdetekben, de nem volt szívem folytatni, mert elkeserített a sorsuk – mondja Ilonka, hozzátéve, hogy hasonlóképpen együtt érez jelenlegi betegeivel is, akik a korukat tekintve felnőttek ugyan, de szellemileg gyerekek maradtak.
Lakóik gondozását szívügyüknek tekintik
Ilonkáék igyekeznek a lehető legjobb körülményeket biztosítani a bentlakók számára. Körülnézett más horvátországi otthonokban is, melyek, elmondása szerint, noha szépek és rendezettek voltak, de a bentlakóknak már messze nem volt olyan fényes a helyzetük. Keveset kaptak enni, és az udvarra sem nagyon engedték ki őket.
– Az egészségügyi minisztérium rendeletben határozta meg a koszt minőségét és mennyiségét. Hogyha a szerint étkeztetnénk gondozottainkat, valószínűleg éhen maradnának – mondja a hercegszőlősi szociális otthon vezetője. Ilona sertést és baromfit tart, hogy eltartottainak legyen mit enniük.
A gondozottak természetesen kártyázhatnak, tévézhetnek és különböző kreatív tevékenységeket is folytathatnak, nyaranta pedig sok időt tölthetnek a szabadban.
– Nem könnyű feladat a miénk, hiszen gondozottjaink állandó figyelmet igényelnek. Bejáródott napirend szerint élnek, megtanulták, hogy mikor van ébresztő, a reggeli és a kávézás vagy a szabadidős tevékenység ideje. Az a szomorú, hogy akik ide bekerülnek, azokat már nem keresi senki – nyilatkozta Ilona. Eltartottjait szinte már családtagoknak tekinti, úgy véli, nyugdíjas koráig ezzel fog foglalkozni.
Ilonka elmondása szerint öregek gondozásával, eltartásával többen is foglalkoznak errefelé, de szellemi fogyatékosok számára egyedül ők tartanak fenn szociális otthont Baranyában.
{fcomments}