A Vihar hadművelet 20. évfordulójára rendezett központi állami ünnepély – az elmúlt húsz évben először – augusztus 4-én Zágrábban katonai felvonulással, augusztus 5-én Kninben pedig – mint minden évben – nagyszabású ünnepséggel ért véget.
A Zágrábban kedden kora este tartott díszszemlén háromezer katona és háromszáz katonai jármű vonult fel, illetve a horvát légierő harminc harci gépe vett részt. A seregszemlét Kolinda Grabar-Kitarović államfő nyitotta meg, aki egyben a fegyveres erők főparancsnoka.
A horvát főváros utcái megteltek horvát zászlókat lobogtató civilekkel és veteránokkal. Milan Bandić, Zágráb polgármestere külön is kérte a lakosokat, hogy a házakra is tűzzék ki a horvát nemzeti lobogót.
A hadsereg 1995. augusztus 4-én indította meg a Vihar fedőnevű hadműveletet, amelynek során négy nap alatt ellenőrzése alá vonta a horvátországi szakadár szerb területek nagy részét.
A hadműveletben több mint 200 ezer horvát katona vett részt és 84 óra alatt ellenőrzése alá vont 10 400 négyzetkilométernyi, a szerbek által korábban elfoglalt területet, vagyis Horvátország összterületének 18,4 százalékát.
Az akcióban saját adatok szerint a horvátok 174, a szerbek 742 katonát vesztettek, a polgári áldozatok számát ezernél többre becsülik. Ezenkívül mintegy 200-250 ezer, többségében szerb nemzetiségű ember hagyta el otthonát. Emiatt Szerbiában hivatalosan is gyásznappá nyilvánítanák a Vihar hadművelet évfordulóját, így emlékezve a húsz évvel ezelőtti horvát területvisszafoglaló művelet szerb áldozataira.
Horvátország nem kívánt reagálni a szerb vezetők napokban tett kijelentéseire. Ante Kotromanović nemzetvédelmi miniszter a sajtónak mindössze annyit mondott: az ország nem a háborút ünnepli, hanem a békét és szabadságot.
Horvátországban ma is az a vélemény, hogy a hadsereg honvédő háborút vívott, csak védekezett, agressziót nem követett el, amit szerintük a hágai bíróság döntése is bizonyít. 2012. október 16-án ugyanis a hágai Nemzetközi Törvényszék megsemmisítette a Vihar hadművelet fő irányítói, Ante Gotovina és Mladen Markač tábornokok elleni elmarasztaló ítéletet, akiket katonái által elkövetett cselekmények miatt háborús és emberiesség elleni bűncselekmények vádjával állítottak bíróság elé.
Az ünnepséget némiképp beárnyékolta, hogy a NATO-tagországok hadseregei közül egyik sem képviseltette magát a rendezvényen. Több mint negyven külföldi delegáció ugyanakkor a dísztribünön követte figyelemmel az eseményeket. Több ország nagyköveti szinten képviseltetette magát, Magyarországot Magyar József zágrábi magyar nagykövet képviselte.
A horvátországi ünnepségsorozat központi rendezvényét – mint minden évben – augusztus 5-én Kninben tartották meg.
Reggel hat órakor ezer békegalambot indítottak útjára Kninből Vukovárra, és ugyanabban az időben Vukovárról Kninbe, annak a 211 katonának az emlékére, akik életüket vesztették a Vihar hadműveletben.
A katonai tiszteletadással rendezett múlt szerdai ünnepségen részt vett Kolinda Grabar-Kitarović államfő, Zoran Milanović kormányfő és Josip Leko házelnök. A zászlófelvonáson a kormány több tagja mellett ott voltak az egyházak képviselői, valamint több más politikus is.
Ez a megemlékezés senki ellen sem irányul, így a szerbek ellen sem, ma a győzelmet és az egységet ünnepeljük – mondta Kolinda Grabar-Kitarović beszédében.
A köztársasági elnök hangsúlyozta, hogy a horvát egy olyan nép, amely a győzelmet ünnepli, és nem a vereséget. „Mi meg tudjuk becsülni vérrel áztatott szabadságunkat” – emelte ki.
Megfogalmazása szerint a Vihar sikere „megtörte Slobodan Milošević Nagy-Szerbia-politikájának gerincét”, és megakadályozta Bihač (Bosznia) elestét, továbbá egy még nagyobb mészárlást, mint ami Srebrenicában történt.
Az államfő ismét kijelentette: „Mindenkit gyászolunk, aki életét vesztette a háborúban: horvátokat, szerbeket, mindazokat a katonákat is, akik vérüket ontották hazájukért. Ugyanakkor hangsúlyoznunk kell, hogy mi nem akartuk ezt a háborút, ez Milošević Nagy-Szerbia-politikájának a háborúja volt.”
Hozzátette: ezért nem jó, hogy Szerbiában most azok a leghangosabbak, akik a háború idején a legcsendesebbek voltak, és nyíltan támogatták Milošević vízióját. „Mi Horvátországban nem akarunk visszatérni a múltba, nem akarjuk hibáztatni a szerbeket azért, mert agressziót követtek el hazánk ellen, de soha nem fogjuk megengedni, hogy egyenlőségjelet tegyenek az agresszor és az áldozatok közé” – fogalmazott az államfő.
Grabar-Kitarović szerint azt senki sem tagadja, hogy a Vihar hadművelet után történtek bűncselekmények és gyilkosságok, de a katonai akció tisztaságához nem fér kétség – szögezte le. Emlékeztetett rá, hogy Franjo Tuđman – Horvátország akkori elnöke – megkérte a szerbeket, ne hagyják el otthonaikat, és várják meg a horvát hatóságokat, de azokat az úgynevezett Szerb Krajinai Köztársaság vezetésének parancsára evakuálták.
A zászlófelvonás után a knini királyi várban az államfő és a házelnök leplezte le a független Horvátország első elnökének, Franjo Tuđmannak az emlékére állított műalkotást. Ezt követően közös díszfelvonulásra került sor, amelyen részt vettek a közjogi méltóságok, a katonai veteránok egyesületei és a háború áldozatainak hozzátartozói is.
Még a délelőtt folyamán ünnepi szentmisét celebráltak az elhunyt és eltűnt áldozatok emlékére a Horvát Keresztény Fogadalom Nagyasszonya templomában.
Az állami ünnepséget számos kulturális műsor és múzeumi kiállítás-megnyitó kísérte, este pedig koncerteket tartottak. (mti/mt)
