Csúzán egyre kevesebb szülő íratja gyerekét a magyar tagozatra. Korábban nem is volt horvát részlege az iskolának. Ez sajnos azzal a következménnyel járhat, hogy előbb-utóbb megszűnik az anyanyelvi oktatás Csúzán, ahol valamikor a vidék egyik legjobban felszerelt iskolája működött. A csúzai Pinkert család azon kevesek közé tartozik, akik az anyanyelven folyó oktatás hívei.
A csúzai iskola fénykora
A csúzai iskolával kapcsolatos legrégebbi írásos emlék 1817-ből maradt fent. A csúzai református eklézsiában tett püspöki látogatáskor készült jegyzőkönyvben állapították meg, hogy „Az Oskola állapota jó állapotban vagyon, elég tágas.“ Ekkor a Sebő János rektor által összeállított névsorból kiderült, hogy összesen 91 diákja volt. 1864-ben az iskola leégett, azonban Ács Gedeon csúzai lelkésznek köszönhetően még ebben az évben újjáépült. Kossuth papja mindig is szívügyének tekintette az oktatást, mely véleménye szerint jól felszerelt iskola és elhivatott tanító nélkül nem működhet megfelelően. Tervei szerint az emeletes, téglás épület két iskolateremből, egy könyvtárból és tanítólakásból állt, s a vidék legjobban felszerelt iskolái közé tartozott. A falu népe nemcsak a felépítését finanszírozta, hanem folyamatosan gondját is viselte. Első állandó tanítója Tóth Ambrus volt.
A csúzai iskola 1868-tól hatosztályos iskolaként működött. Az 1884-85-ös tanévben 105 gyerek melegítette az iskola padjait. A 19-20. század fordulóján élte fénykorát. Ma már csak a Vörösmarti Általános Iskola részeként működik. Az 1967-68-as tanévben két összevont osztályban összesen 49-en, 20 év múlva pedig 32-en tanultak.
Amíg a múlt században a határváltozás és a háborúk miatt fogytak a diákok, a magyar oktatásra jelenleg a csendes asszimiláció jelenti a legnagyobb veszélyt. A csúzai iskolában hét éve működik kétnyelvű tagozat, és több szülő íratja horvátba a gyerekét. A szülők döntésében közrejátszik az a tévhit, mely szerint ha a gyerek a többségi nemzet nyelvén tanul, könnyebben fog érvényesülni idehaza. Ez a fajta gondolkodás könnyen azzal a következménnyel járhat, hogy megszűnik az anyanyelven történő oktatás Csúzán. Annak ellenére, hogy tiszta horvát családból származó gyerek nincs, jelenleg a 15 diákból összesen 6 gyerek tanul magyarul az első 3 osztályban, 4. osztályos nincs is. Idén ősszel valószínűleg egy gyereket sem íratnak a magyar tagozatba.
A csúzai Pinkert család azon kevesek közé tartozik, akik az anyanyelvű oktatás hívei
Pinkert Ilona kisebbik lánya, Anna egyelőre óvodába jár, két év múlva indul iskolába. Ilona elmondta, nem szeretnék megnehezíteni gyermekük dolgát azzal, hogy egyszerre kelljen elsajátítania a tananyagot és a horvát nyelvet is. Másrészt pedig a magyar nyelvtant, irodalmat, történelmet elsősorban az iskolában sajátítják el a gyerekek, mely nemzeti öntudatuk gerincéül szolgál.
– Nem értem, hogy a szülők miért nem élnek a magyar nyelvű oktatás lehetőségével, hogyha megvan rá a lehetőségük. Észre kellene venniük, hogy gyermekük javát szolgálják az anyanyelvű iskoláztatással, ahol saját maguk is a legjobb nevelést kapták, és ami nem nehezítette őket abban, hogy elhelyezkedjenek, és megélhetést biztosítsanak családjuknak – mondja Ilona, hozzáfűzve, hogy miként idősebbik lányát, Melindát is magyar iskolába járatta, úgy Annát sem fogja megfosztani ettől a lehetőségtől.
Reméljük, hogy több szülő fog hasonlóképpen gondolkodni, és a drávaszögi iskolák, intézmények sorsa, a magyarság jövője nem válik kérdésessé.
{fcomments}
