Baranyavár – Novoselec Karakas Karolina hölgy létére furcsa hobbinak hódol: a horgászás a mindene. Emellett azon pecások táborát erősíti, akik nem csak megfogni, de fogyasztani is szeretik a halat. Karolinát már gyermekként is nagyon érdekelte a dolog, ez a szenvedély pedig később sem csillapodott, hiszen a mai napig, amikor csak ideje engedi, horgászbotot ragad, de gyerekeit is „megfertőzte”, így gyakran járnak hármasban pecázni.
A horgászat egyik meghatározása így szól: a horgász azon kedvtelésből, sportból folytatott időtöltése, mely nem más, mint a horgászbottal történő halfogás. Ez sokak kedvenc időtöltése, akiknek a nagy többsége a férfinemhez tartozik. Horgászfelszerelés, kisszék, és irány a vízpart, ahol jó esetben is több órát el kell tölteni. A nyugalom és a természet közelsége az ember lelkére is jó hatással van, bár a türelmetlen természetűeknek nem ajánlott, hiszen nemegyszer bizony sokáig kell várakozni egy-egy kapásra. A horgászás megszállottjai között hölgyek is vannak. Ilyen a baranyavári Novoselec Karakas Karolina is, akinek már gyerekkorban szenvedélyévé vált a pecázás.
Édesapja „fertőzte meg” a horgászszenvedéllyel
Karolina Herceglakon látta meg a napvilágot. Édesapja a helyi horgászklub elnöke volt. Karolinát korán „megfertőzte”, és már gyerekként horgászversenyeken is megmérette magát. Élénken él az emlékezetében első versenye, amelyen 36 kisfiú mellett egyetlen lányként első helyezést ért el. Mint mondja, nem emlékszik, hogy bármikor is hátrányt jelentetett volna neki női mivolta, sőt, inkább irigyelték, hogy neki ez ilyen jól megy. A gyermekkori szenvedély pedig később sem csillapult, hiszen a mai napig, amikor csak ideje engedi, horgászbotot ragad, és kedvenc időtöltésének hódol a közeli halastavon.
Kifogja, megfőzi, elfogyasztja
Nem számít ritkaságnak az a horgász, aki csak magáért a tevékenységért űzi a dolgot, de a kifogott halat nem szereti elfogyasztani. Ezek között olyan is van, aki egyszerűen visszaengedi a vízbe a halat. Karolina azonban nagyon szereti a halételeket. Egyik kedvence a babuska, amelyet legszívesebben csíptetősen megsütve fogyaszt. De a halászlének is mestere, amelyhez a receptet egy kedves ismerősétől kapta. Járt halpaprikásfőző versenyen is, lakhelyén második helyezést ért el „műve”. Szerencsére gyerekei is nagyon szeretik, így a család asztalára gyakran kerül halétel, lehetőleg olyan, amelyet édesanyjuk fogott ki.
Versenybíró szeretne lenni
A horgászat amellett, hogy nagyon népszerű, nem olcsó mulatság. Magának a horgászfelszerelésnek bizony megkérik az árát, emellett az engedélyekért és a bérletekért is jelentős összeget kell fizetni. A baranyavári horgásznő azonban azt vallja, ha valaki ennyire szereti a hobbiját, az minden pénzt megér. Az elmúlt három évben kezdett el versenyekre járni, de a pecázást soha nem szüneteltette huzamosabb ideig. Utánpótlás is van már, ugyanis fia és kisebbik lánya is szívesen jár édesanyjukkal a tópartra horgászni. Ezek az alkalmak tökéletes családi programok is, hiszen ilyenkor sokat beszélgetnek, versengenek egymással, a kifogott uszonyosokat pedig néha helyben el is készítik, majd pedig elfogyasztják. Karolina bevett szándéka megszerezni a bírói képesítést, hogy aztán a horgászversenyeken ilyen minőségében is részt vehessen ugyanúgy, mint korábban az édesapja is. Tehát még jó sok ideig kíván foglalkozni a dologgal, hiszen mint mondja, ez számára egyrészt olyan, mint egy terápia, teljesen feltöltődik tőle. És mi lenne jobb az ember számára annál, amiben a legnagyobb örömét leli?
