Falvaink többségében június végén bezárnak az óvodák, és a legkisebbek számára is megkezdődik a nyári szünidő. Csúzán öt gyerek búcsúzott az óvodától, akik szeptembertől a helybéli iskola diákjai lesznek. Jó hír, hogy egy kivételtől eltekintve az összes gyerek a magyar tagozaton fog tanulni. A végzős ovisok nagyszabású műsorral zárták az évet, melyre a csúzai kultúrotthonban került sor.
A csúzai óvodában minden évben rendeznek búcsúztatót a végzős ovisok számára, de már régen készültek olyan nagyszabású műsorral, mint idén. Múlt szerdán került sor a rendezvényre, de nem az óvoda helyiségeiben, hanem a falu kultúrotthonának színháztermében. Még szerencse, hiszen annyian voltak kíváncsiak a műsorra, hogy az óvodában nem is lett volna hely a vendégek számára. A szülőkön és rokonokon kívül más falubeliek is helyet foglaltak a nézőtéren. Rendhagyó műsort láthattak Pinkert Renáta óvónőnek köszönhetően, aki olyan színdarabot rendezett óvodásai számára, melyben nagy szerepet kapott a nosztalgia, a visszaemlékezés, a jelen és a múlt párhuzamba állítása.
A nézők két és fél évtizedet repülhettek vissza az időben
A majdnem egyórás darabban volt ének, tánc, szavalat és színjáték. A gyerekek szépen megtanultak mindent, látszott, hogy sokat gyakoroltak.
A színpadon helyet kapott egy „időgép” is, amelynek segítségével a gyerekek visszapörgették az időt több mint húsz évvel, amikor még a szüleik jártak a csúzai oviba. A múltat archív felvételek kivetítésével sikerült felidézni, így csöppentünk vissza az 1991-es, közvetlenül a szerb megszállás, a sokak exodusa előtti óvodai műsorba. Sok szülő felismerte magát a felvételen, amint éppen szaval, énekel vagy színdarabozik. A rövid bejátszások után a jelenlegi ovisok is ugyanazt a színdarabot játszották el, amelyet a háború előtti generáció.
– Az adta az ötletet a színdarabhoz, hogy eszembe jutott egy felvétel az 1991-es óvodai műsorról, melyet szintén a kultúrotthon nagytermében tartottak. A padláson találtam meg a régi VHS videokazettát, amit felhasználtam a színdarabhoz. A korabeli technika hiányosságai nem árthattak a műsornak, sőt még inkább visszaidézték az akkori időszakot. Kutatni kezdtem, és találtam az óvodában egy régi fotóalbumot az 1960-as évek korosztályairól készült csoportképekkel. Ezt a fényképalbumot szintén kiállítottuk most. Elhatároztam, hogy én is folytatom az óvodai képek gyűjtését egy albumban, szép lesz majd egyszer visszanézni őket – mondta Renáta.
A műsorra olyan vendégeket is hívott, akik valamikor nagy szerepet játszottak a csúzai óvoda életében – Dárdai Erzsébet óvónőt, aki a jelenlegi szülők nevelője volt, és mindnyájan szép emlékeket őriznek róla, akárcsak a helybéli Kubik Irén néniről, aki hosszú éveken keresztül főzött az óvodás gyerekekre. Jelen volt Bénity Mariska néni, a mostani szakács is, és Juhász Gabriella óvónő, akit Renáta helyettesít, valamint Neda Prgomet óvodaigazgató is.
A műsor után Renáta őket is felhívta a színpadra, ahol egy-egy szál virágot kaptak a gyerekektől. És persze a „ballagó” ovisok is kaptak ajándékot a szép szavak mellett, amelyekkel útnak indították őket. Idén öt gyerek búcsúzott a csúzai óvodától: Pinkert Anna, Mijatović Niko, Nagy Norbert, Máté Ádám és Kuruc Alex.
Többen választották a magyar tagozatot, mint az előző években
Szeptembertől az összes végzős ovis a csúzai iskolában kezd ismerkedni a betűkkel és számokkal.
Az is jó hír, hogy egy kivételével mindannyian a magyar tagozaton kezdik meg tanulmányaikat.
A csúzai iskolában kilenc éve működik a magyar mellett horvát tagozat is, és a néhány évvel ezelőtti tapasztalatok azt mutatják, hogy több szülő íratta a horvátba a gyerekét. Két évvel ezelőtti cikkünkben írtunk arról, hogy bár tiszta horvát családból származó gyerek nem volt, mégis a 15 diákból összesen csak hatan tanultak magyarul az első három osztályban.
Pinkert Ilona és férje már akkor is tudták, hogy kislányukat, Annát a magyar tagozatba fogják íratni.
– Miért nehezítsük meg a gyerekünk dolgát azzal, hogy ráerőltetjük a tulajdonképpen idegen nyelven való tanulást? A kisdiákok számára épp eléggé megterhelő a tananyag elsajátítása, és ma már sokkal nagyobbak az elvárások a gyerekekkel szemben, mint régen. Lehet a gyerek jobb fejű, vagy kicsit gyengébb felfogású, véleményem szerint mindenképpen előnyösebb, ha anyanyelvén tanulhat – mondta Pinkert Ilona.
Kérdésemre, mi lehet az oka annak, hogy ismét egyre többen íratják magyar tanulócsoportba gyereküket, elmondta, bizonyára a Horvátországi Magyar Pedagógusok Fórumának és a Rákóczi Szövetségnek is sikerült hatást gyakorolnia a szülőkre, de valószínűleg egyre többen ismerik fel az anyanyelvi oktatás előnyeit.
Tény, hogy a horvát nyelv ismerete elengedhetetlen ahhoz, hogy a gyerekek a jövőben idehaza boldoguljanak. Ezt a csúzai óvónő sem hagyja figyelmen kívül, a helyes magyar nyelvhasználat mellett nagy hangsúlyt fektet a horvát nyelv tanítására is, így a gyerekek számára nem okoz majd gondot a horvát az iskolapadban. Az évzáró műsorban is helyet kaptak horvát versek, mondókák és énekek is.
Ilona a búcsúprogrammal kapcsolatban megjegyezte, tartalmas és szép volt, és jóleső érzéssel töltötte el, hogy ilyen kevés gyerek műsora is meg tudta tölteni a kultúrotthont.
{fcomments}
