A horvát adórendszer nem hatékony, virágzik a szürkegazdaság, amely a bruttó hazai termék (GDP) 30 százalékát teszi ki, az adóterhek ugyanakkor a legszegényebb réteget sújtják, míg a vagyonadó a gazdagoknak kedvez – hangzott el a témában szervezett kerekasztal-beszélgetésen múlt héten Zágrábban.
A fórumon a horvát szakszervezetek szövetségének képviselői támogatták az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) álláspontját, hogy csökkenteni kell az adóelkerülést, és súlyosabb szankciókat kell bevezetni azok ellen, akik megpróbálják eltitkolni jövedelmüket. A résztvevők továbbá javaslatot tettek a banki extraprofit megadóztatására, de nem támogatták például az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetését.
Krešimir Sever, a horvát független szakszervezetek elnöke kiemelte, a szürkegazdaság „minden irányban elterjedt”. Súlyosítja a helyzetet a magas munkanélküliség, valamint az, hogy az embereknek a túlélésre sincs pénzük, táptalajt biztosítva ezzel a feketemunkának, amely a szürkegazdaság kétharmadát teszi ki.
Boris Feis, a szervezet főtitkára arra figyelmeztetett, hogy Horvátországban a szürkegazdaság aránya magasabb, mint más európai uniós országokban. Kifejtette: Horvátország egyike azon országoknak, ahol a legmagasabb az általános forgalmi adó (áfa), 25 százalék). Az adók kétharmadát az áfán keresztül és jövedéki adó formájában hajtja be a kormány, míg a tőkejövedelmekre kivetett adó az EU-átlag alatt van – mondta Feis. Hozzátette: Horvátországban ugyanakkor 21 személyt tartanak nyilván, akinek vagyona meghaladja a 27 millió eurót.
Az Európai Bizottság még tavaly felszólította Horvátországot, hogy mielőbb vezessen be olyan intézkedéseket, amelyekkel visszaszorítják a feketemunkát. A munka törvénykönyve és a nyugdíjbiztosítási törvény módosításával az állami felügyelőség jelentése szerint jelentősen csökkent a feketén dolgozók száma.
{fcomments}
