A horvát Alkotmánybíróság eltörölte a szábor által tavaly hozott, a kisebbségekre vonat-kozó alkotmányerejű törvényt, amely kettős szavazati jogot biztosított volna a valamelyik kisebbséghez tartozó állampolgároknak, illetve egyéb, a választójogi törvény néhány idevágó fontos rendelkezését is kiiktatta. Ami annyit jelent, hogy az, aki a nemzetiségek által állított jelöltek egyikére, a mi esetünkben valamelyik magyar parlamenti képviselőjelöltre akarja leadni szavazatát, nem voksolhat továbbra sem pártlistára.
A törvény, amelyet a szábor csomagban szavazott meg, addig élt ezek szerint, amíg le nem zárultak Horvátország európai uniós csatlakozási tárgyalásai.
De mi is az, amit az alkotmánybíróság kiiktatott a horvát választójogi szabályok közül ez év júliusának végén?
Az ún. kettős szavazati joggal kapcsolatos rendelkezés lehetővé tette volna, hogy azok a kisebbségek, amelyek az össznépességben másfél százaléknál kisebb arányban vannak jelen országosan (magyarok, olaszok, csehek, szlovákok, zsidók, cigányok stb.), a parlamenti választások alkalmával egyszerre két szavazatot adhassanak le. Az egyiket valamelyik országos listára, a másikat saját kisebbségi listájukra. Ez most nem valósulhat meg.
Továbbá megszűnik a szerbek pozitív megkülönböztetésére vonatkozó jogszabály is, amely szavatolta volna számukra a három parlamenti helyet. Így azon kisebbségek számára, amelyek lélekszáma az össznépességben meghaladja a másfél százalékot, többé nem áll rendelkezésre szavatolt parlamenti hely.
Harmadszor: az alkotmánybíróság megszüntette az ernyőszervezetként működő Szerb Nemzeti Tanács jogalanyiságát, amelynek ezzel megszűnt kiváltságos, a többi hasonló szerb egyesület fölé emelt státusa. Így Sója Dénes azon törekvései sem valósulhatnak meg, amelyek a Magyar Nemzeti Tanácsra vonatkoznak, amelynek ő az elnöke.
A kisebbségi képviselők – főleg a kettős szavazati jog meg nem adása miatt – felháborodásuknak adtak hangot az elmúlt hetekben (habár a magyar képviselőt nem hallottuk sehol sem nyilatkozni). Furio Radin olasz kisebbségi képviselő egyenesen Strasbourgig, az emberi jogok európai bíróságáig akarja vinni az ügyet.
Egyelőre tehát az a helyzet, hogy a december 4-ei parlamenti választásokra ugyanazok a szabályok vonatkoznak, amelyek 2000-től 2007-ig érvényben voltak az országgyűlési választások alkalmával.
Kisebbségi parlamenti képviselőt továbbra is jelölhetnek civil szervezetek, de a száborban ugyanúgy függetlenként tarják őket számon, mint eddig. Továbbra is a XII. választókörzetbe tartoznak majd a kisebbségi képviselőjelöltek, és decemberben is el kell majd döntenünk, hogy mit kezdünk egyetlen voksunkkal: a kisebbségi képviselőjelöltet ajándékozzuk-e meg vele, vagy inkább megpróbálunk úgymond beleszólni az ország dolgaiba, amire számarányunknál fogva kicsi az esély.
Kijelenthetjük tehát, hogy a kettős szavazati jogról szóló törvény egy évet élt. Mire arra került volna a sor, hogy a gyakorlatban is megvalósulhasson, eltörölték.
Béke poraira.
Friss hírek
