Beszélgetés Siklósi Beatrixszel
Az MTVA nemzetiségi, külhoni és kiemelt projektek újonnan kinevezett főszerkesztője 1981 óta dolgozik a közmédiában. Bölcsészi végzettsége megkönnyítette beilleszkedését a Magyar Televízió világába; negyedszázadot a Híradónál kulturális területen töltött el. Ezt követően a Hét című műsor főszerkesztőjeként, valamint az Éjjeli Menedék felelős szerkesztőjeként szerzett elismerést, de számos rádióműsorban is kapott szerkesztő-műsorvezetői feladatokat.
A külhoni tematikájú műsorok és híradások gyakran háttérbe szorultak a közmédiában. Mik a szándékai arra vonatkozóan, hogy újra elnyerjék méltó helyüket, színesítsék a rádiózás-televíziózás palettáját?
A külhoni tematika ma is jelen van a közmédia szinte minden csatornáján. Ugyanakkor valóban fontos, hogy ezek a műsorok jobban előtérbe kerüljenek. Hiszen az a fajta „nemzetegyesítés”, amelyről sokszor beszélünk, a média segítségével felgyorsulhat, elmélyülhet. Tehát míg egyfelől tartalmas, színes, a XXI. századi követelményeknek megfelelő formátumokban kell az információkat, üzeneteket eljuttatnunk a határokon túlra éppúgy, mint idehaza, addig elengedhetetlennek tartom azt is, hogy minden műsorban – legyen az híradó, sport- vagy kulturális összeállítás – méltó helyet kapjanak a határon túlról származó hírek, tudósítások. Csak így alkothatunk teljes képet a tőlünk távolabb élő honfitársaink életéről, mindennapjairól. Szeretném, hogy a jövőben a kiemelt projektjeinkben és a tematikus napjainkon a külhoni anyagok is nagyobb szerephez jussanak.
A Kárpát Expressz, a Térkép, a Határok nélkül, az Átjáró című műsorok nagyon népszerűek a külhoni nézők körében. Tervezi-e a régi műsorok átalakítását, fejlesztését, vagy inkább újabb műsorokon gondolkodik?
Amikor egy új főszerkesztő munkához lát, természetesen végiggondolja, mit kellene megtartani és mit volna jó megváltoztatni, kizárólag jobbító szándékkal. Csapatban gondolkozom, és ehhez egy tapasztalt alkotói gárda áll rendelkezésemre. Sosem tudok és nem is akarok elszakadni attól az „állapotomtól”, hogy műsorkészítő voltam, vagyok. A legfontosabb az, ami megjelenik a képernyőn. A műsoroknak frisseknek, érdekeseknek, változatosaknak, naprakészeknek kell lenniük. Tévedés, hogy mi csak a határon túli magyarsághoz szólunk. Komoly lemaradásaink vannak itthoni honfitársaink tájékozottságában, tudásában. Úgy kell műsort készítenünk, hogy a magyarországi nézőknek is fontos legyen a Kárpát-medencében élők sorsa. Nem léphetünk ki önmagunkból: problémáink, gondjaink legtöbbje közös.
A hat évtizedes magyar televíziózás és a kilencvenéves rádiózás nagy léptekkel fejlődött, s nincs szégyenkeznivalónk sem Európa, sem a világ előtt. Külhoni tudósítóhálózatunk is fogékony az idők hangjára?
Ki kell mondanunk nyíltan: nincs más választásuk, választásunk. A hálózat meglehetősen heterogén, semmiképpen sem szabad megmaradnunk egyesek gyakran látható, hallható lassú-csordogáló világánál. Szeretném, ha tudósítóink a témáikat korszerűen, a mai világ és média követelményei szerint választanák ki és dolgoznák fel. Ha ezt nem tudjuk elérni, akkor üzeneteink nem jutnak el hatékonyan a nézőkhöz, a hallgatókhoz. Ne legyenek illúzióink, az érdektelen csatornáról mind a néző, mind a hallgató hamar elkapcsol. Természetesen nem kell mindent radikálisan megváltoztatni – a szép, emberi történeteket, az archaikus világot is meg kell őrizni az utókornak. Sikerműsorunkat, a Fölszállott a pávát is egy dinamikus, motivált csapat készíti, sajátos képi feldolgozásával, korszerű műsorkészítési fortélyaival minden korcsoportot meg tud szólítani. Kiemelkedőt alkot, és egyúttal példát is mutat; nagy a népszerűsége határon innen és túl.
Egy másik területért is felel, a nemzetiségi műsorok tematikailag összekapcsolhatók a saját külhoni műsorainkkal?
A közös vonásokra kell alapozni. Például a jövő év elején a Házasság Hete kezdeményezés nyomán családi napot szeretnénk ismét szervezni, úgy, mint idén. Ez sok lehetőséget adhat arra, hogy bevonhassuk a Magyarországon élő nemzetiségek családi hagyományait, ünnepeit, s ezeket párhuzamba állíthatjuk a külhoni szokásokkal. A Kárpát-medence rendkívül színpompás, a hagyományok, a másokkal való együttélés eredője mostani életünk. Közös értékeink nem megduplázódnak, hanem megsokszorozódnak. Csak együtt sikerülhet.
Október végén élvezhette a közönség a „Vendégségben Törökország” című tematikus napot. November végén a németeket vesszük górcső alá. Mik a választás szempontjai?
Döntésünket az adott néppel kialakult emberi, gazdasági, kulturális, emocionális kapcsolataink motiválják: milyen a múltunk, jelenünk és a jövőnk. Mik bennünk a közösek, mit gondolunk egymásról? És persze az, hogy milyen aktualitása van egy ilyen napnak.
A „Vendégségben Törökország” azért volt sikeres, mert túlléptünk a sokat emlegetett „hódoltsági” korszakon. A két országot napjainkban intenzív gazdasági kapcsolat köti össze; az elmúlt évben 32 államközi szerződést kötöttünk, amelynek része a két közmédium komoly együttműködése is. Országimázs szempontjából is fontos állomás, hogy jövő év márciusában a török közszolgálati televízió Magyarországot mutatja be egy teljes napon át. A nyolcvanmilliós ország lakossága így még jobban megismerheti hazánkat, s ennek gazdasági vetülete sem lehet számunkra közömbös.
A német napnál pedig a határnyitás negyedszázados évfordulójára alapozunk. Legyünk büszkék arra, hogy hazánk történelmet írt a határnyitással, amely Németország újraegyesítéséhez vezetett!
Egykor még riporterként segítette a Duna Televízió jótékonysági akcióit. Mostani pozíciójában a Jónak lenni jó műsorért is felel. A közmédia harmadszor rendezi meg a karitatív adást. Tervez-e a jövőben változást a műsor felépítésében?
Ami jó, azon nem szabad változtatni! Az első alkalommal Böjte Csaba testvér segítségre szoruló gyermekeit támogattuk, az elmúlt évben a Katolikus Karitásszal dolgoztunk együtt. Nagy megtiszteltetés volt, amikor a műsor készítőinek nevében átvehettem Ferenc pápa áldását, amit Erdő Péter bíboros adott át nekünk. A gesztus nagyon fontos számunkra: erőt ad, s egyben a műsor folytatására is kötelez. Így idén ezüstvasárnap egész napos műsorfolyamunkkal a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálatot segítjük Nézőink és Hallgatóink közreműködésével.
Az ezüstvasárnap már karácsony közeledtét jelzi. A jeles ünnepre mit üzen külhoni és kisebbségi nézőinek?
Ne legyünk kishitűek, mert ha lélekben egyet akarunk, az óriási erőket tud felszabadítani. Mi, a közmédia műsorkészítői ebben szeretnénk részt vállalni.
{fcomments}
