Diplomásokkal Dunát lehetne rekeszteni. De hol vannak a mesteremberek, amikor szükség és igény mindenhol lenne a munkájukra? A vörösmarti Bajić Igor azon kevés fiatalok közé tartozik, aki egy ősi szakma elsajátítására építi jövőjét, asztalosmesternek készül. Csak nemrég kezdte el tanulni, de több elkészített munkával is dicsekedhet, és remélhetőleg egyszer egy asztalosműhellyel gazdagíthatja a falut.
Manapság a diákok a legnépszerűbb szakmákat választják. A szülők is azt szeretnék, ha gyermekük egyetemet végezne. Nincs is gond azzal, hogy mernek nagyot álmodni, és meg is valósítják azt, de kikerülve az egyetemről, nem biztos, hogy könnyebben munkához jutnak diplomával a kezükben, mint a középiskolai végzettséggel rendelkezők. Horvátországban az elmúlt 15 évben több mint 80%-kal nőtt a diplomások száma. A Horvát Munkaközvetítő Hivatal adataiból kiderül, a munkaerőpiacon többlet van közgazdászokból, mérnökökből és pénzügyi szakemberekből is, de a tanárok, az informatikusok és a jogászok sem olyan keresettek manapság.
Ezzel szemben bizonyos mesterségek viszont hiányszakmának számítanak. A fiatalok nem vágynak arra, hogy szobafestők, bádogosok, villanyszerelők legyenek, pedig mesteremberekre mindig és mindenhol szükség van. Több példa is van arra, hogy egy asztalos- vagy bádogosmester biztosabb jövedelemmel rendelkezik, mint egy tanár.
Az ipari termelés tette feleslegessé a mesterségeket
Nemcsak azért űzik kevesen a régi mesterségeket, mert kimentek a divatból, hanem azért is, mert az előregyártott termékek sok szakmát tettek feleslegessé. A nagyüzemi gyártás az asztalos szakmára is negatívan hatott. Idővel új anyagok – fémek, műanyagok, furnérlemezek stb. – jelentek meg, így az asztalos szakmának is a rovására ment az ipar. Ennek ellenére a fa, amely évszázadokon keresztül szolgált bútorok, nyílászárók, házak, hajók, kocsik, szerszámok alapanyagául, megőrizte kiemelkedő szerepét, így épület- és bútorasztalosokra is szükség lesz mindig.
Van, akit még érdekel az asztalosság
Asztalosnak tanul a vörösmarti Bajić Igor is. Bizakodóan folytatja tanulmányait az eszéki kisipari szakközépiskolában (Obrtnička skola). Tizennégy éves, most jár elsőbe, de az asztalosmunka már nem áll tőle távol. Két éve döntötte el, hogy ezt a szakmát választja. Az elhatározásában nagybátyja ösztönözte, tudása nagy részét is neki köszönheti.
– Úgy vélem, hogy ez a mesterség keresett, és örülök, ha saját kezűleg tudok elkészíteni valamit, ami másnak is tetszik, s emellett pénzt is kereshetek vele – nyilatkozta Igor.
Gyerekkora óta érdekli a barkácsolás, egyfajta kikapcsolódást is jelent számára, ugyanúgy hobbijának tekinti, mint a néptáncot.
Az első nagyobb munkája egy kerti szék volt, ezenkívül készített már sámlikat, vágódeszkákat, polcokat és alátétet is. Ezeket többnyire palettából állította össze, mivel eddig nem állt rendelkezésére minőségi fa alapanyag. Van saját műhelye is, mint mondta, nem a legnagyobb, de egyelőre elég. Jövőbeli tervei közé tartozik ennek kibővítése, illetve új szerszámok vásárlása.
Első szerszámait, egy fúrót és egy öreg tűfűrészt nagyapjától kapta. Később vett gyalut, csiszolót, körfűrészt, új tűfűrészt és akkumulátoros fúrót, így ezzel a felszereléssel már jobban, könnyebben és gyorsabban tud dolgozni, és sokkal több feladatot képes ellátni egyedül. Ha mégis segítségre van szüksége, nagyapja és nagybátyja műhelyében mindig szívesen látják.
Elmondta, elégedett az iskolával is, az osztályban tizenegyen vannak. Megjegyezte, osztálytársai közül többen csak azért iratkoztak ide, mert nem vették őket fel máshova. Jóval kevesebben vannak azok, akiket igazán érdekel az asztalosság. Igor viszont közéjük tartozik.
Minden második héten szakmai gyakorlatra jár az Eszék melletti Višnjevacon. Egyelőre csak egyszerűbb feladatokkal bízzák meg őket – fahordással, takarítással, most még nem mehetnek a szerszámok közelébe. Addig is otthon folytathatja a barkácsolást. Eddig kisebb használati eszközöket készített, de hamarosan megtanulja a nagyobb dolgok megtervezését és kivitelezését is.
Igor elmondta, bízik benne, hogy tanulmányai után sikerül majd elhelyezkednie a szakmájában, hosszabb távú terve pedig, hogy saját vállalkozást indítson. Minden bizonnyal nagy szükség lesz Vörösmarton egy jó asztalosmesterre.
{fcomments}
