Izsák Balázs elöljáróban leszögezte: Székelyföld autonómiájának megteremtése a történelmi önazonosság kifejezését szolgálja, amit Székelyföld lakossága önkormányzati közösségben kíván megvalósítani.
Az elnök elmondta, hogy a három megye – Maros, Hargita és Kovászna – 13 500 négyzetkilométerén élő 700 ezres székely lakosság 75 százalékos többséget alkot, s a romániai közigazgatás átalakításakor ezt a tényt nem szabad figyelmen kívül hagyni, hanem törekedni kell az autonómia megadására.
– Autonómiatörekvéseink megfelelnek az európai uniós irányelveknek, az SZNT 2014-ben megerősített statútumát össze lehet hasonlítani Baszkföld, Katalónia, Dél-Tirol statútumaival. A román parlament mégis elfogadhatatlannak tartja a statútumot, amivel Románia öngólt rúgott az európai dokumentumoknak – fogalmazott Izsák Balázs.
Kitért a politikus Kelemen Hunornak, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökének azon álláspontjára, amely szerint Románia jelenlegi alkotmánya mellett nem lehetséges az autonómia kivívása.
– Romániában mint egységes és oszthatatlan államon belül képzeljük el Székelyföld autonómiáját, éppen ezért az autonómia ellenzői által hozott érdeket le kell bontani. Nem elfogadható Kelemen Hunor azon álláspontja, hogy az Alkotmánybíróság döntése miatt nem lehetséges az autonómia – hangsúlyozta az elnök, hozzátéve: nincs alkotmányos akadálya Székelyföld autonómiájának.
Közölte azt is, hogy meg kell akadályozni a nem megfelelő közigazgatási átalakítást Székelyföldön, s hozzátette: a cél elérése érdekében intenzív, kemény munkát kell folytatniuk.
„Ha kell, további megmozdulásokra, akár útlezárásokra is szükség lesz” – mondta a Székely Nemzeti Tanács elnöke.
