Hosszú ideje lehetünk tanúi a horvát kormány és a Mol magyar olajipari vállalat csatározásainak. Nincs olyan hét, hogy a horvát gazdasági miniszter ne állna elő valamivel a témával kapcsolatban. Ha pedig nem mondhat semmi „okosat”, akkor a sajtó gerjeszti tovább az ügyet, és ebben a Jutarnji List sokszor vezető szerepet vállal.
A fokozás végett elmondjuk mi is, hogy hétfőn elindult a Mol és az INA közötti párizsi választóbírósági eljárás. Ez pedig végleg pontot tehet az ügy végére, ugyanis a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara döntőbíróságának határozatai ellen nem lehet panaszt benyújtani vagy utólag kétségbe vonni őket.
Ivan Vrdoljak gazdasági miniszter és a horvát államot képviselő jogászok ezen a bíróságon akarják megsemmisíttetni azt szerződést, amelyet a Mol és az INA irányítási jogairól, illetve a gázüzletágról kötöttek még 2009-ben.
A horvát kormány ugyanis azzal érvel, hogy korrupció által jött létre az üzlet, és Ivo Sander egykori miniszterelnök ellen a horvát bíróság elmarasztaló ítéletet is hozott az ügyben. A Sanader elleni ítélet szerint a volt horvát kormányfő pénzt fogadott el a Moltól, hogy a cég megszerezhesse az irányítási jogokat az INA felett.
De elevenítsük fel kicsit az elmúlt tíz évet. A Mol 2003-ban vásárolta meg az INA 25 százalékát. 2009 novemberében viszont az INA csődközelbe került, ez pedig a Molt is magával ránthatta volna. Ezért még az év decemberében a horvát kormány hozzájárult ahhoz, hogy a Mol megszerezze az irányítói jogokat, és a szerződést január végéig megkötötték, hogy elkerüljék a katasztrófát.
A horvát ügyészség Ivo Sanader akkori miniszterelnök ellen 2011-ben korrupció és háborús nyerészkedés miatt eljárást indított, mert a vádak szerint Hernádi Zsolt Mol vezérigazgató állítólag megvesztegette a volt kormányfőt, hogy az átadja az irányítói jogokat, és ezért a mostani kormány meg akarja semmisíttetni ezt a szerződést.
Sanadert a horvát bíróság 8 év börtönre ítélte, míg Hernádit a magyar bíróság minden vád alól felmentette, és megszüntette ellene az eljárást.
Sanader koncepciós eljárásnak, politikai leszámolásnak tartja az ellene felhozott vádakat. A Mol is többször jelezte, hogy belpolitikai csatározások áldozata lett, miközben csupán üzleti alapokon akar működni, de ha ez nem lehetséges, kész rá, hogy eladja az INA-részvényeit.
Horvát ellenzéki politikusok is azt hangoztatják, hogy nem szabad az INA-t újra államosítani és a politika túszává tenni egy nyereséges vállalatot. A jelenlegi gazdasági miniszternek saját elmondása szerint fogalma sincs róla – azon túlmenően, hogy a szerződés megsemmisítését kéri –, hogyan vásárolhatná vissza az INA a részvényeket, hisz a kormánynak nincs rá pénze, de folyamatosan keresi a megoldást.
A párizsi székhelyű Nemzetközi Kereskedelmi Kamara döntőbírósági eljárása akár két évig is eltarthat. És valószínűleg addig is további csatározásoknak lehetünk még fül- és szemtanúi.
