Nagy Bencéről, aki Ürömről (Magyarország) érkezett hozzánk néhány hónappal ezelőtt, hogy magyarságunk körében végezzen közösségépítő tevékenységet, már többször is olvashattak lapunkban. Az itt töltött néhány hónap alatt jelentős munkát végzett és végez. Közreműködik a rendezvényeinken, kézműves foglalkozásokat tart, néptáncot tanít együtteseinknek, és ő maga is fellép velük – igyekszik átadni fiataljainknak a népművészet ezen ágaiban szerzett tudását és tapasztalatát, amelyet otthon szerzett.
Bence rövid idő alatt megismerte közösségünket, így több téren is bekapcsolódott kultúregyesületeink munkájába. Néptáncot tanít többek között a csúzai Hajnalcsillag gyermektánccsoportnak, és több alkalommal fel is lépett már velük. Rendszeresen részt vesz a várdaróci tánccsoport próbáin, koreográfusként és táncosként egyaránt. Hasonlóképpen más népi táncegyütteseink munkájába is besegít. Ezenkívül kézműves foglalkozásokat és népihangszer-ismertető előadásokat tart gyerekeknek, így közreműködött a kopácsi kézműves táborban, Kórógyon pedig egy délutáni foglalkozást tartott nemrég. Falunapon, fesztiválon és minden egyéb, egyesületeink által szervezett közösségi eseményen jelen van. Elmondta, a továbbiakban is szeretne hasonlóképpen rendelkezésére állni magyar közösségünknek: a táncpróbákat a nyári időszakban is folytatja, illetve részt vesz az esedékes magyar művelődési jellegű rendezvényeken.
Amikor itteni tapasztalatairól kérdeztem, elmondta, ahova rendszeresen jár, illetve ahova sikerült eljutnia, ott kivétel nélkül nagyszerű közösségi munkát és lelkesedést tapasztalt, ami számára is örömet okoz, és hálás a kultúregyesületeknek és vezetőiknek az iránta megnyilvánuló nyitottságukért és az együttműködésükért.
– Örömmel tapasztaltam a mosolyt a szülők és nagyszülők arcán, amikor gyermekeik táncolnak és énekelnek a színpadon, vagy amikor büszkén mutatják a gyerekek az általuk készített hagyományos használati tárgyakat, játékokat a kézműves foglalkozásokon. Ennél jólesőbb és őszintébb visszajelzéseket nem is kívánhatok a továbbiakban sem – mondta Bence.
Ideje nagy részét a munka tölti ki, de ha teheti, szívesen sportol: focizik a várdaróci fiatalokkal – ebben a faluban van a szállása -, népzenét gyakorol és íjászattal is foglalkozik. És persze igyekszik minél több helyre eljutni Szlavóniában és Baranyában. Többször volt Eszéken, a Kopácsi-rétet hajóval és biciklivel is bejárta, Almásnál pedig megcsodálta a Duna-Dráva összefolyását.
Odahaza is táncol, zenél, közösséget épít
Bence gimnáziumi tanulmányait Esztergomban végezte, majd a gödöllői Szent István Egyetemre járt. Képzettségét tekintve vadgazda mérnök. Otthon, a Pest megyei Ürömön is nagy szerepet vállal a közösségi és művelődési életben, a hagyományápolásban, az ittenihez hasonló módon éli mindennapjait. Mint mondta, talán annyi különbséggel, hogy nem jut alkalma ennyi helyre, közösségbe eljutnia, ilyen sok emberrel megismerkednie a munkája során. 
Kérdésemre, hogy honnan a népművészetek iránti vonzalma, elmondta, szülei hatására kezdett néptáncolni nyolcéves korában, ugyanis édesanyja művelődésszervezőként dolgozott, és otthon is előszeretettel hallgattak népzenét. Tizenegy éve foglalkozik népzenével, zenekarban is játszik – dobon, dorombon, kavalon, ütőgardonon. Alapító tagja a Kontáros népzenei együttesnek. Két évet nagybőgőzött is.
A kézműves tevékenységek közül népzenei hangszerkészítéssel, kerámiázással, fafaragással foglalkozik. Ezeket az alkotó tevékenységeket a néptánchoz hasonlóan szintén otthon szerette meg.
– Az érdeklődés családi eredetű, lévén, hogy édesapám fazekas-keramikus, illetve a családomban, a rokonságban többen is foglalkoznak népművészettel, iparművészettel és általában a hagyományőrzésnek valamilyen formájával a népzenétől a fazekasságon át a fafaragásig – mondta Bence.
A néptánc, népzene és a felsorolt alkotótevékenységek iránti fogékonyságát tehát családjától örökölte, amit most igyekszik átadni a magyar szervezeteknek. Elmondta, eddigi horvátországi tartózkodása alatt ő is sokat tanult a helyi, vendégszerető emberektől, például az igazi drávaszögi halászlé elkészítésének a módját. Annak köszönhetően, hogy jelenleg itt dolgozik, nagyon sok értékes és segítőkész, a magyarság, annak kultúrája és hagyományai iránt elkötelezett emberrel volt szerencséje megismerkedni, együtt dolgozni a mindennapokban, és egy különleges világot ismert meg, amely fontos szeletét őrzi magyarságunknak, népünk hagyományos kultúrájának.
{fcomments}
