Mikuska Tibor ökológussal, ornitológussal legutóbb a tavaszi sasgyűrűzés alkalmával találkoztam. Nemrég alkalmam volt elbeszélgetni is vele, így már többet megtudhattam a Horvát Madár- és Természetvédelmi Egyesületben végzett munkájáról és az egyesületről is.
A környezetvédelemnek kiemelkedő szerepe van abban, hogy országunk természeti adottságait megvédjük, megóvjuk eredeti állapotában, ennek ellenére sincs kellőképpen megbecsülve sem erkölcsi, sem anyagi értelemben. Emiatt rengeteg önkéntes, szívvel-lélekkel végzett munkára van szükség.
Mikuska Tibor is az ilyen önkéntesek közé tartozik. Már gyerekkorában érdekelte a természet, az élővilág, amellyel sokkal elmélyültebben foglalkozott, mint egy átlagos gyerek.
Zágrábban született, jelenleg Eszéken él, lakása egyben a Horvát Madár- és Természetvédők Egyesületének székhelye is. Apai részről vajdasági származású, a magyar nyelvet még nagyszüleitől tanulta, de mivel nem járt magyar iskolába, csak törve beszél magyarul.
Hároméves korában költöztek Eszékre, amikor apja – aki szintén biológus volt – munkát kapott a Kopácsi-rét Természetvédelmi Parkban. Tibor hatéves korától járta apjával a természetet, és tizenhárom évesen már tanulmányozta a madarakat, amelyeket latin nevük szerint is ismert.
– Korán eldöntöttem, hogy biológus akarok lenni, mert mindig is szerettem az állatokat. Gyerekkoromban még vadőrként képzeltem el a jövőmet, mert ez egy olyan foglalkozás, amely a naponkénti terepjárás nélkül nem űzhető. Szerencsére biológusként is alapvető feladataim közé tartozik a terepmunka – teszi hozzá mosolyogva.
Eszéken járt általánosba, majd középiskolába, egyetemi tanulmányait Zágrábban végezte, biológia és ökológia szakon diplomázott. Ezt követően néhány évig az eszéki J. J. Strossmayer Egyetem biológiai intézetében dolgozott asszisztensként, majd Amerikába utazott, ahol a Mississippi állambeli Oxford Egyetemen képezte magát tovább. 1997-ben, a békés reintegráció után tért haza, és a Kopácsi-rét Természetvédelmi Park szakembere lett. Tíz évig dolgozott itt, 2007-től pedig a Horvát Madár- és Természetvédelmi Egyesület munkatársa.
Az egyesületről
A Horvát Madár- és Természetvédelmi Egyesületet bemutatva elmondta, 1984-ben alakult azzal a céllal, hogy védje a madarakat és természetes élőhelyeiket, valamint hogy óvja a természetet, és megőrizze Horvátország biológiai sokszínűségét. Tudományos kutatást folytat az ornitológia, azaz a madártan területén, ezenkívül a természetvédelmet népszerűsíti amatőr és profi szinten is.
– Számos állami és civil szervezettel és más természetvédelmi tevékenységet folytató intézménnyel működünk együtt. Az egyesület civil szervezetként alakult, tagjai jórészt önkéntes munkát végeznek – fejti ki Tibor.
Elmondta azt is, hogy az egyesület 2007 óta magasabb szinten működik, országos és nemzetközi természetvédelmi projekteken dolgoznak. Kiemelt fontosságúnak tartják a Horvátországot, valamint a Balkán-félszigetet érintő folyók védelmét. Harcolnak a vízerőművek és gátak építése, valamint a folyószabályozások ellen, amelyek károsíthatják a folyók természetes élővilágát, vagyis amelyek nincsenek összhangban a természetvédelemmel.
Országos szintű projektjük a téli vízimadár-számlálás, amelybe önkénteseket is bevonnak. Többféle madárfajon végeznek megfigyeléseket. Tanulmányozzák többek között a sasokat, a gémféléket, a fekete és fehér gólyákat, néhány kisebb énekesmadarat is, de különösen odafigyelnek a veszélyeztetett madárfajokra.
A munka legszebb része a természetjárás
Tibor feladatai közé tartozik jelentések írása is, vagyis papírmunkát is kell csinálnia, de a terepmunkát végzi legszívesebben.
A madarak megfigyelése során feljegyzik a látott madárfajokat és fészkelő helyeiket, a költöző madarakat pedig gyűrűzési módszerrel követik nyomon. Minden madárfaj esetében meghatározott időtartamon belül végezhető csak el a gyűrűzés, amikor már elég nagyok a fiókák ahhoz, hogy megjelöljék őket, de még nem akkorák, hogy kirepüljenek a fészekből.
Időrendben a sasokat gyűrűzik először minden év áprilisában, a június pedig a főszezon, amikor a legtöbb madárfajt gyűrűzik. Júniusban kerülnek sorra a gólyák is, egyes gémféléket pedig július elején jelölnek meg. A telelő madarak esetében azokat a helyeket kutatják fel, ahol az egyes fajok a legnagyobb számban vannak jelen.
– A legkomplikáltabb feladatunk az egyes madárfajok létszámának a felbecsülése. A gémeknek például nehezen közelíthető meg a fészkük, szerencsére a modern technológia segítségével ma már ezt a feladatot is jobban el tudjuk végezni. Ilyen esetekben kamerával felszerelt távirányítású helikoptert használunk, amellyel könnyen és egyszerűen feltérképezhetjük a terepet, végül pedig otthon, a számítógépen számoljuk össze a fészkeket – mondta Tibor.
A természetvédelem leginkább önkéntes munka
Bár ma már főállásban dolgozik az egyesületben, Tibor elmondta, végeznek olyan nagy jelentőségű tevékenységeket is, amelyek nincsenek megfizetve.
Árgus szemmel figyelik az olyan projekteket, amelyek veszélyt jelenthetnek a természetre, mint például gátak, víz- és szélerőművek építése, folyók szabályozása, és határozottan lépnek fel az értelmetlen és környezetkárosító építkezések ellen.
– Nem vagyunk a fejlődés ellen, és soha nem akadályoztunk egyetlen értelmes és hasznos projektet sem, de sajnos rengeteg káros építkezést akarnak indítani országszerte, és rajtunk kívül nincs senki, aki szembeszállna ezzel – mondta Tibor.
Végül még annyit üzent, hogy mindenkit örömmel várnak az egyesületnél, akit érdekel a természetvédelem, a madarak és az önkéntes munka.
{fcomments}
