Április 6-án parlamenti választások voltak Magyarországon. A 99,9 százalékos feldolgozottság mellett most már biztosan állítható, hogy a Fidesz-KDNP újra megszerezte a kétharmados többséget, ehhez pedig a határon túli magyar szavazatok is hozzájárultak. Mi ugyanis 95 százalékban a jobboldali szövetségnek adtuk a voksunkat.
Természetesen ez sok mindenkinek nem tetszett. Elsősorban a baloldal prominenseinek, de a baloldali szavazóknak sem, ezért számos fórumon és cikkben lehetett mindenféle hozzászólásokat és jelzőkkel „díszített” véleményeket olvasni rólunk. Én valahogy mégsem vettem zokon ezeket. Sokkal jobban fájt, amikor ugyanilyeneket, illetve még cifrábbakat mondtak 2004. december 5-e előtt. Most valahogy hidegen hagytak elkeseredett és gyűlölködő kirohanásaik, „nem hatottak meg”, ahogy mondani szokás, egyébként meg nem is érdekelt a véleményük.
De ezzel a választásoknak még nincs végük. Május 25-én újra szavazni fogunk, méghozzá az európai parlamenti választáson. Itt már csak saját országunk képviselőire voksolhatunk, vagyis a horvát listára (minden EU-s polgár ott szavazhat, ahol állandó lakhellyel rendelkezik). Huszonöt párt „delegált” képviselőket a szóban forgó listára. Mindössze 11 horvát képviselő juthat be az EU parlamentjébe (eggyel kevesebb, mint tavaly, 2013-ban). Ha olyan lesz a kampány, mint a múlt évi volt, az nem igazán fogja borzolni a kedélyeket, sem elérni az emberek ingerküszöbét. Mint tudjuk, az EU-s választásokon mindig kisebb a részvételi arány, pedig látható, hogy ránk vonatkozóan is fontos és a mindennapi életünkre kiható döntések születnek Brüsszelben. Így nem mindegy, hogy a horvát képviselők a baloldali, a jobboldali vagy a liberális „pártcsaládot” erősítik-e az EU parlamentjében.
Hogy ne maradjunk izgalom nélkül ebben az időszakban sem, a Hercegszőlősi járásban kiírták a helyhatósági választásokat (május 25-ére), így egymásnak feszülhetnek a horvát pártok és a magyar érdekvédelmi szervezetek. Mint tudjuk, a helyi választmányoknak igazából nincs nagy szerepük, nincsenek jogosítványaik. A járások vagy kikérik a véleményüket, vagy nem, mindenesetre a résztvevők presztízskérdésként kezelik a választás kimenetelét. Több járásban is gazdasági, pénzügyi nehézségekre hivatkoznak, ezért nem biztos, hogy mindegyikben lesznek ilyen választások. A legtöbb helyen a járási tanácsok megbízottakat neveznek majd ki, akik összekötő szerepet játszanak a járások és a települések között. A Bellyei járásban a jövő héten döntenek arról, hogy kiírják-e a választásokat, vagy a tanács megbízott „polgármestereket” nevezzen-e ki a települések élére.
