Krím az oroszok fennhatósága alá került. Az ország ideiglenes elnöke, Olekszandr Turcsinov parancsára Ukrajna kivonta erőit a Krímből. A védelmi minisztérium kimentette az ukrán bázisokon maradt katonákat családtagjaikkal együtt.
Ukrajna nem volt felkészülve egy háborúra, és a kialakult helyzet megoldására sem volt képes. Súlyos presztízsveszteséget szenvedett Ukrajna a területe elvesztésével együtt, de presztízsveszteséget szenvedett az Egyesült Államok és Európa is.
Miért is fontos az oroszoknak a Krím?
A Krím félsziget a Fekete- és az Azovi-tenger között helyezkedik el, mindössze 30 km hosszú, 9 km széles. A félszigetet közel kétmillióan lakják, 58 százalékuk orosz, 24 százalékuk ukrán és 12 százalékuk krími tatár nemzetiségű, 77 százaléknyian az oroszt tartják az anyanyelvüknek. Vallásukban is különbözőek: az oroszok és az ukránok görögkeleti ortodoxok, a tatárok jobbára muzulmánok. Az eredetileg Oroszországhoz tartozó és a megtartott hadiflottabázis miatt máig nagyon fontos orosz érdekeltségű Krímet 1954-ben Hruscsov odaaajándékozta az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaságnak – akkor még nem tudhatta, hogy jó fél évszázad múlva nemzetiségi és politikai konfliktusok is származnak majd döntéséből – közli az Index.
Ukrajnában négy hónapja tüntetéssorozat kezdődött, mert tavaly november 21-én az ukrán vezetés váratlanul felfüggesztette az EU-val kötendő társulási szerződés tervbe vett aláírását, és vezetői inkább Oroszországgal fűzték volna szorosabbra az együttműködést, amire az orosz gáz ígért kedvezőbb árú beszerzése is ösztökélte őket. Emiatt néhány napon belül az Európa-párti ellenzékiek tízezrei tüntettek a kijevi Függetlenség terén. A rohamrendőrség erőszakot alkalmazott. A nép leváltotta az időközben lemondás nélkül Oroszországba távozott Janukovicsot. Az új hatalom egyik legelső elsietett döntésével – amelyet azután felfüggesztett, kilátásba helyezve a megújítását – visszavonta a nemzetiségekre viszonylag kedvező nyelvtörvényt. Kisebb-nagyobb incidenseket és zavarkeltést nem számítva – az államügyész helyettesét az utcán mondatták le és épp nemrégiben rongálták meg ismét a vereckei emlékművet – Kárpátalján több oldalról is a nyugalom megőrzésére intenek.
Válaszképpen a Krími Köztársaságban népszavazást írtak ki, miután felségjelzés nélküli csapatok által zárlat alá kerültek az ukrán laktanyák. A végleges adatok szerint a szavazók 96,77 százaléka támogatja a félsziget csatlakozását Oroszországhoz. A krími népszavazáson – amelynek legitimitását az unió nem ismeri el, mivel a budapesti nyilatkozattal a hatalmak garantálták területi épségét cserébe azért, hogy letesz atomhatalmi státusáról – másfél millióan voksoltak, ez a jogosultak csaknem 83 százaléka. Putyin ezután bejelentette, a Krími Köztársaság csatlakozott Oroszországhoz. A katonai bázisokon sorra tűzték ki az orosz zászlót. A napokban Ukrajna visszavonta hadseregét a Krímről.
Mindközben az Egyesült Államok diplomáciai nyomást gyakorolt Európára. Hágában hétfőn találkoznak a G7 tagjai, hogy megvitassák a krími helyzetet. A legfejlettebb gazdaságokat tömörítő klubnak nyolcadikként a kilencvenes évek óta tagja volt Oroszország is, ám az Ukrajna körül kialakult válság nyomán a hét tag úgy döntött, felfüggesztik az orosz tagságot az oroszok pedig ugyancsak szankciókkal válaszolnak.
De mi lehet a vége a válságnak?
Ukrajna és az Európai Unió alá is írta, meg nem is a társulásról szóló szerződést – szűri le az Index. A szabadkereskedelmi zóna létrehozását lehetővé tévő szerződés aláírását november közepén Viktor Janukovics tagadta meg, ennek nyomán kezdődtek el a kijevi tüntetések, amelyek mintegy száz halálos áldozat árán az államfő elűzéséhez vezettek.
Az ideiglenes ukrán elnök a megállapodást Herman van Rompuy az Európai Tanács elnöke és Jose Manuel Barroso, az Erópai Bizottság elnöke társaságában írta alá.
A lényeget azonban későbbre hagyták: Arszenyij Jacenyuk csak a szerződés politikai részét írta alá, a gazdaságit – amelynek feltételeit Janukovics sem fogadta el – a május 25-én esedékes elnökválasztás utánra halasztották.
