Három hónapja robbantak ki a zavargások Ukrajnában. Mindez azért történt, mert november 21-én az ukrán vezetés váratlanul felfüggesztette az EU-val kötendő társulási szerződés aláírását, és inkább Oroszországgal fűzte volna szorosabbra az együttműködést. Emiatt néhány napon belül több tízezren tüntettek a kijevi Függetlenség terén az Európa-párti ellenzékiek. A rohamrendőrség erre erőszakkal válaszolt. Több tucatnyian megsérültek azok közül a tüntetők közül, akik az államfő lemondását és előrehozott választásokat követeltek. A helyzet a hónapok során annyira eldurvult, hogy ukrán források szerint február 18-a óta 77-en haltak meg a fővárosban. A zavargások egészen a múlt hétig tartottak.
Miután leváltották Janukovics elnököt, az még pénteken éjjel elszökött az országból, vagyis csak szökött volna, ha az ukrán határőrség meg nem akadályozza, hogy felszálljon a repülőgépe – lapzártánkig nem derült ki, hogy hol tartózkodik -, közben Kijevben megkezdődtek az új parlamenti többség és a kormány megalakítását célzó tárgyalások.
Szombat este a fővárosba érkezett a börtönből szabadult Julija Timosenko volt kormányfő is, aki arra szólította fel a tüntetőket, hogy tartsanak ki addig, amíg meg nem valósulnak azok a követelések, amelyekért már többen a vérüket is ontották. Az előrehozott választásokat május 25-re írta ki a parlament.
Míg az Európai Unió üdvözölte az ukrajnai helyzet alakulását, addig Oroszország elutasítja az új parlamenttel való együttműködést.
De nézzük meg, milyen a helyzet Kárpátalján ottani magyar testvéreink szempontjából. Ugyanis a jelenlegi, átmenti parlament első intézkedései között hatályon kívül helyezte a 2012 júliusában elfogadott nyelvtörvényt, amely 2012 augusztusa óta van érvényben, és összesen 18 kisebbségi nyelvet vont a hatálya alá, többek között az oroszt és a magyart is. A nyelvi jogokat több szinten is szabályozó törvény hivatalosan engedélyezte a kétnyelvűséget azokban a régiókban, ahol az adott nemzeti kisebbség lélekszáma meghaladja a lakosság tíz százalékát. A nacionalista túlfűtöttség itt is megmutatkozott már. Beregszászon, ahol a legnagyobb kárpátaljai magyar közösség él, arról számoltak be a lapok, hogy a városi tanács hétfői közgyűlését és lakossági fórumát ukrán jobboldali radikálisok erőszakos fellépésükkel félbeszakították.
Kárpátaljai kollégáim érdeklődésünkre elmondták, a magyar lakosságot nem érte támadás. „Az ellenzék a banditákkal számol le – fogalmaztak -, és sajnos sok magyar vezető is lepaktált a Janukovics-féle rezsimmel, akiknek valóban van mitől félniük.”
Az országban óriási a korrupció, és nagyon nagy a szakadék a szegények és a gazdagok között. A magyarokat ott is két szervezet képviseli, hasonlóan, mint Horvátországban (és anyaországi kötődéseiket illetően is kísérteties a hasonlóság). Míg a Kovács Miklós-féle Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) az ellenzék oldalán állt, addig Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke Janukovics pártjának a színeiben 2002-ben választási csalással lett parlamenti képviselő a másik magyar jelölttel, éppen Kovács Miklóssal szemben. Gajdos 2012-ben is Janukovics pártja, a Régiók Pártja színeiben jutott a parlamentbe. Janukovics mellett mindaddig kitartott, amíg az el nem szökött, egy nappal előtte kilépett a pártjából.
