A vasárnapi népszavazáson megjelentek közel kétharmada tette le a voksát amellett, hogy kerüljön be a horvát alkotmányba: a házasság egy férfi és egy nő között jöhet csak létre.
A választásra jogosultaknak viszont mindössze 35%-a élt a lehetőséggel. A többség nem ment el szavazni. A voksolás viszont így is 50 millió kúnájába került az országnak. Az alkotmánymódosítási kísérlet kiürítette az államkasszát, aminek meg is lett az „eredménye”: kedden reggel bejelentette a kormány, sem karácsonyi pénzt, sem útiköltséget nem fizetnek decemberben a közoktatásban dolgozóknak. Ez azért nem semmi! – mondhatnánk pestiesen.
Míg a balközép kormány és a baloldali, valamint a liberális sajtó is A családok nevében civil szervezet kezdeményezése ellen kampányolt, vagyis amellett, hogy az azonos neműek házasodhassanak, kevesebb szó esett munkanélküliségről, kilátástalanságról. Az embereknek viszont, úgy látszik, nem tudták elterelni a horvát rögvalóságról a figyelmét, így az ország mindössze két megyéjében, az Isztriaiban és a Tengermelléki-fennsíkiben sikerült átvinni akaratukat. Abban a két megyében, ahol jobb a gazdasági helyzet, ahol a jólét kézzelfogható, az összes többi megyében a keresztény jobboldali értékrend győzött.
Míg a baloldali sajtó a választások után fasiszta Horvátországot emleget, addig a jobboldali diadalittasan hirdeti az egyház és a jobboldal győzelmét. Sőt már a következő lépésre buzdítják a lakosságot: a kétnyelvű (horvát és szerb) helység- és intézménynévtáblák vukovári betiltására kiírandó népszavazásra, amire az aláírásgyűjtés november 17-én kezdődött és most, december 1-jén járt le.
A kisebbségi nyelvhasználatról szóló törvény módosítása viszont már minket, magyarokat is érintene. Minden nemzeti kisebbséget, amely Horvátországban él. A népszavazással azt szeretnék elérni a kezdeményezők, hogy a kétnyelvű intézménytáblákat csak azokon a településeken lehessen kihelyezni, ahol a lakosság több mint fele vallja magát (ugyanahhoz) a kisebbséghez tartozónak. Az érvényben levő törvény szerint ha egy adott településen, járásban az azonos kisebbséghez tartozók aránya eléri az egyharmadot, akkor már ki kell tenni a kétnyelvű táblákat. Ha a népszavazással keresztülviszik a törvénymódosítást, a vukovári szerb nyelvű, cirill betűs táblák sorsa megpecsételődik, de ugyanúgy lekerülhetnek akkor a magyar, az olasz és a más nyelven kiírt táblák is a járások, kultúrotthonok, intézmények falairól.
Erre már a balközép kormánykoalíció is felkapta a fejét, és a kisebbségi nyelvhasználatnak gátat szabó népszavazást mindenáron szeretné megakadályozni.
Zoran Milanović miniszterelnök kijelentette, hogy amíg ő a kormányfő, a kisebbségi jogok visszavonásáról nem fognak népszavazást tartani. Szerinte most történt meg először és utoljára, hogy a többség korlátoz vagy megvon egy kisebbségtől bizonyos jogot. A kormányfő most azon fáradozik, hogy a horvát alkotmányt úgy módosítsák, hogy alapvető emberi jogi kérdésekben ne lehessen népszavazást kiírni. Ehhez próbálják most összegyűjteni az országgyűlési képviselők között a szükséges kétharmadot.
Reméljük, sikerül nekik, mert a lavina elindult, és a következő lépés akár az is lehet, hogy akkor szüntessük meg a nemzetiségi iskolákat, a nemzetiségi sajtót és bármit, ami a többségnek nem tetszik, ami szúrja a szemét.
