A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) plenáris ülését múlt hét csütörtökön az Országház Vadásztermében tartották meg. Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke mondott köszöntőt. A Fórum tagjaként az ülésen részt vett a horvátországi magyarság parlamenti képviselője, Jankovics Róbert HMDK-elnök is.
Orbán Viktor a külhoni magyarság képviselői előtt mondott beszédét azzal kezdte: érthető, hogy mindenkit a választás érdekel, hiszen egy hónapra vannak a szavazástól, de nem lenne helyes, hogyha ezt a fórumot választási fórummá minősítenék át. Értékelése szerint azonban a mostani választáson nem arról van szó, hogy „jó és még jobb között” választhatnak, hanem arról, hogy választhatnak „ilyen irányt is meg olyan irányt is”.
„Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét. Rendszerváltást képviselő jelentős erők is indulnak a választáson” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a rendszerváltás „komoly szó”, mindennek az alapvető megváltoztatását jelenti, a nemzetpolitika alapjainak megváltoztatását is. „Ezzel jó, hogyha mindenki tisztában van, amikor a saját otthoni közösségében a magyar választások következményeit mérlegeli” – figyelmeztetett.
A kormányfő beszéde végén erre a témára visszatérve ugyanakkor azt mondta a KMKF résztvevőinek: „Ne izguljanak, győzni fogunk.”
Kiemelte: függetlenül a választástól, a magyarok nemzeti közösségének együttműködésre lesz szüksége. Nemcsak az országot kell egyesíteni a választás után, de „egyesítve kell tartani” a külhoniakat az anyaországgal – tette hozzá. Létkérdésnek nevezte, hogy minél átfogóbb nemzeti egységet tartsanak fenn nemzetstratégiai kérdésekben, és célként jelölte meg azt is, hogy „ebben a bonyolult és átalakuló világhelyzetben Magyarország jól fogjon pozíciókat”.
Felidézte: 2010 óta Magyarország megtízszerezte a külhoni magyarság támogatását, a kulturális és lelki mellett végzett gazdasági újraegyesítés során csak 2016 óta 246 milliárd forintnyi gazdaságfejlesztési támogatást adtak e közösségek tagjainak, ami helyben további 480 milliárdnyi tőkét mozgatott meg.
Orbán Viktor arról is beszélt: nincs Európában terv arra, hogy a változó világban mi legyen Európa új pozíciója és hogyan kell azt elérni. Értékelése szerint sokkal inkább a régi rend maradványainak a védelmezése a jellemző.
Kövér László házelnök, aki a KMKF elnöke is, megnyitójában arról beszélt: egy hónappal vagyunk az országgyűlési választások előtt, amelyekre rendkívüli időkben kerül sor. Mint mondta, azért rendkívüliek az idők, mert egy általános világpolitikai és európai uniós politikai korszakváltás „kellős közepén vagyunk”.
„A világpolitikában lezárulni látszik a diplomáciai érdekérvényesítés kora, és helyébe az erő általi érdekérvényesítés lép, beleértve a katonai erő alkalmazását is. Az Európai Unió pedig a béke, a demokrácia és a jólét korának véget vetve, a háború, a diktatúra és az elszegényedés korszakába készül lépni”
– mondta, kiemelve, ezek a változások óhatatlanul kihatnak a magyar állam politikájára és azon belül a külhoni magyarságot legközvetlenebbül érintő nemzetpolitikára is.
A házelnök szerint nemzetpolitikai szempontból az idők rendkívülisége nem abban rejlik, hogy háború zajlik az ország szomszédságában, mert – mint emlékeztetett rá – 1990 után két délszláv háborúra is sor került, „de abban egyetlen érintett hadviselő fél sem tekintette deklaráltan ellenségnek sem Magyarországot, sem bármelyik külhoni magyar közösséget”.
Szólt arról is, a KMKF tagpártjai által képviselt választópolgárok azt várják a magyar államtól, hogy minden körülmények között védje meg mindazt, amit az elmúlt 16 esztendőben a nemzetpolitikában közösen elértek, hogy folytassák és ne engedjék semmivel csorbítani „a nemzet közjogi egyesítését, azaz a magyar állampolgárság és az azzal járó szavazati jog kiterjesztését a külhonban élő magyarságra”, valamint hogy folytassák és lehetőségeik szerint bővítsék a nemzetpolitikán belül 1990 óta kialakult támogatási rendszert. Ezzel kapcsolatban elmondta: 1990 és 2010 között mai árfolyamon számolva a magyar állam 400 millió eurónak megfelelő forintot fordított a magyar nemzet 20 százalékát kitevő külhoni magyarság szülőföldön való megmaradásának támogatására, 2010 és 2025 között ez a támogatás 3,2 milliárd euró értékű volt.
Kövér László összegzése szerint „az elmúlt 35 évben a külhoni magyarok anyagi értelemben többet adtak Magyarországnak, mint amennyit kaptak tőle”, de – emelte ki – a szülőföldön való megmaradás erősítését célzó nemzetpolitika sokkal több, mint számvitel, „a magyar sorsközösség egyik megnyilvánulása”.
Az Országgyűlés elnöke közölte: „a napjainkban külhoninak nevezett magyarság 1920-ban azért vált külhonivá, mert 1918 és 1919 ősze között az idegen érdekeket kiszolgáló korabeli balliberális és bolsevik politika cselekvésképtelenné tette a magyar államot”, ezért az 1920-ban nem tudta megvédeni hárommillió magyar embernek a nemzeti önrendelkezéshez való jogát.
„Nem önmagában az első világháborús veszteség, nem önmagában a korabeli magyarországi nemzeti kisebbségek önrendelkezési törekvései, hanem a sorsdöntő időkben megbénított magyar állam teljes cselekvőképtelensége okozta a legnagyobb nemzeti tragédiánkat” – hangsúlyozta.
A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) 2004 őszén jött létre azzal a céllal, hogy tanácsadó testületként támogassa az Országgyűlés munkáját. A fórum tagjai közé tartoznak az Országgyűlés frakcióinak delegáltjai, a szomszédos országok parlamentjeinek, valamint regionális vagy megyei közgyűléseinek azon képviselői, akik a helyi magyar szervezetek támogatásával jutottak mandátumhoz, továbbá az Európai Parlament magyar pártcsaládokhoz tartozó képviselői.
A nemzetrészek pártjainak/szervezeteinek a vezetői az előző KMKF-ülés óta eltelt időszak fejleményeiről beszéltek, a horvátországi magyarsággal kapcsolatos aktualitásokról Jankovics Róbert parlamenti képviselőnk, a HMDK elnöke számolt be.
A plenáris ülésen zárónyilatkozatot fogadtak el a képviselők, amelynek középpontjában az egységes magyar érdekek menti fellépés áll. A dokumentumban felhívást intéztek minden magyar állampolgársággal rendelkező magyar felé, éljenek bárhol is, áprilisi 12-én szavazatukkal erősítsék meg a magyar állam szuverenitását és cselekvőképességét és a 2010 óta folytatott nemzetpolitikát.
