Közösségünk fennmaradása és megerősödése érdekében kulcsfontosságúak az olyan beruházások, amelyek nemcsak a közösségi élet színtereit teremtik meg, hanem a kulturális és identitásbeli értékek továbbadását is támogatják. Ennek szellemében a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (HMDK) több jelentős projektet valósít meg. Jól halad a nagypiszanicai református templom felújítása, amely hamarosan a közösség szolgálatába állhat.
A nagypiszanicai református templom nem csupán a vallásgyakorlás helyszíne, hanem a nyugat-szlavóniai magyar közösség több évszázados jelenlétének egyik legfontosabb jelképe. Felújítása a horvát és a magyar kormány támogatásának köszönhetően valósul meg.
A felújítási szerződést tavaly júniusban, a Nagypiszanicai járás napján írták alá ünnepélyes keretek között. A munkálatok első ütemében a templom tetőszerkezetét és villanyhálózatát újították fel, ezt követte a belső tér tatarozása.
Berkes Zlata, a Nagypiszanicai Magyarok Közösségének vezetője hangsúlyozta: ez a projekt nemcsak a helyiek számára fontos, hanem az egész megye lakosságának, vallási hovatartozástól függetlenül.
Jankovics Róbert, a HMDK elnöke és parlamenti képviselő elmondta: az utóbbi években több drávaszögi és szlavóniai református templom is megújult. A felújítás nemcsak építészeti és kulturális értékmentés, hanem üzenet is: megerősíti az itt élő magyar közösség önbizalmát.
– Ezek a beruházások nemcsak épületekről, hanem közösségünk jövőjéről is szólnak. Olyan helyszíneket hozunk létre és újítunk meg, ahol a magyar közösség tagjai összegyűlhetnek, ápolhatják hagyományaikat és megerősödhetnek identitásukban. A felújított templomok és új létesítmények mind azt az üzenetet hordozzák, hogy itt érdemes magyarnak maradni, érdemes magyarul beszélni a gyermekeinkkel, és közösen tenni a közösség megmaradásáért. Ezért kiemelt fontosságú számunkra minden ilyen projekt – fogalmazott Jankovics Róbert, a HMDK elnöke.
A református templomot 1903-ban építtették Nagypiszanica (Nagypisznice) református magyar lakosai. Az épület egyhajós, négyszögletes alaprajzú, félköríves szentéllyel, és keletre, a főhomlokzat mentén emelkedő harangtoronnyal. A nyeregtetőt cserép borítja, míg a harangtorony felett ónlemezekkel fedett, piramis alakú sisak látható. A belső tér a kálvinista templomokra jellemző kialakítású, egyszerűség jellemzi. A teret fából készített, vakolt, szélein lejtős, kékre festett mennyezet borítja. A tornyát ugyan 2011-ben teljesen fölújították, de külső részei és belső terei is jelentős renoválásra szorultak.
