Bizonyára észrevette a tisztelt olvasó, hogy benne vagyunk nyakig a… választási évben. Bizonyítják ezt például a sokszor kampány ízű cikkek is, amelyek főleg az ún. Magyar Naplóban látnak napvilágot mostanában. Ami nem is volna akkora probléma, végül is ízlés kérdése, ki mit olvas és ír, és nem is foglakoznék vele, ha ezek az irományok egyfolytában nem a HMDK-val és a Képessel küszködnének. „Természetesen” negatív hangnemben.
Legkésőbb június végéig kiírják a kisebbségi önkormányzati választásokat. A győzelmi ábrándok pedig annyira elvakítanak egyeseket, hogy saját szemükben nem látják meg a gerendát, míg másokéban észreveszik a szálkát is.
Itt van példának okáért a HMDK-s többségű Eszék-Baranya megyei magyar kisebbségi önkormányzat, amely az előírásoknak megfelelően ülésezett az elmúlt négy év folyamán. Amely tanácskozásokra a MESZ-es képviselőkön kívül mindenki el is járt. Tisztségviselői számos alkalommal léptek, közbenjártak a magyarság érdekében. Az ülésekre nem járók, akik ezzel választóikat veszik semmibe, azt mondják, nem csináltatok semmit, csak feléltétek azt a 90 ezer kúnát, amit a megye a működésére szánt. A testület meg bizonygassa igazát. De „elfelejtenek” szólni a MESZ-es többségű Vukovár–Szerém megyei magyar kisebbségi önkormányzatnak, amelynek Kell József az elnöke, és amely a megyétől csak tavaly 190 ezer kúnát kapott működésre, és ahol Kell a saját fiát alkalmazta titkárnak, hogy 2007 óta még csak nem is üléseztek. Ez ám a kettős mérce!
De itt a legújabb „gyöngyszem”. A recept a következő: pár hónap eltelte után felmelegítünk egy témát, és megpróbáljuk elhitetni az emberekkel, hogy a probléma tulajdonképpen nem is létezett. Vagyis abban, hogy nem következett be a kedvezőtlen változás, az ellenfeleknek semmilyen szerepük sem volt. Sója Dénes azt állítja, semmi szükség sem volt a HMDK és a nagykövet „akciózására” a szentlászlói, főleg pedig a magyar tannyelvű iskolák önálló jogi státusának a megtartása érdekében! Ezt bizonyítandó össze kell hívni – statisztaszerepre kárhoztatva őket – néhány iskolaigazgatót, aztán rábírni az államtitkárt, hogy ő is részese legyen a dolognak, és azt sugallni, hogy itt csak Sója Dénes csinálhat és csinál valamit. Mikor megkérdeztük a zágrábi minisztériumot, hogy mire volt ez jó, az illetékes csak annyit mondott, hölgyem, elkezdődött a választási kampány!
Kérdés, hogy ezeknek a kierőszakolt politikai marketingfogásoknak hányan dőlnek be. Legfaragatlanabb megnyilvánulásaik közé tartozik a csúzai kultúrotthon nagyterme fölötti táblának az eltávolítása, amely az első Orbán-kormány anyagi támogatásával kapcsolatos felújításra utal. Helyére egy, a nemrég történt felújítást dicsőítő tábla került, amivel kapcsolatban annyit minden csúzai tud, hogy amennyiben 1997 és 2001 között nem költöttek volna az épültre több százezer kúnát, a második, a Simics-Sója féle renoválásig használhatatlan lett volna! Itt az sem számított, hogy a táblán nem szerepelt a HMDK neve, nekik az is elég volt, hogy a szöveg kapcsán az embereknek eszébe jutott, hogy kik is koordinálták az akkori építkezéseket, kik tartották fontosnak, hogy a visszatérített PDV összegéből megmentsék a csúzai kultúrotthont!
A legszánalmasabbak viszont azok a megnyilatkozásaik, amelyekben a HMDK-t vagy a Képest okolják kudarcaikért. Ebben ugyan Sója Dénes jár az élen, de már tanítványai is vannak. A laskói kultúrotthon körüli legutóbbi botrány is rosszul sült el számukra, hiszen úgy tűnik, 210 ezer kúnát egyszerűen elnyelt a föld, és bizony ezért Tokainak magyarázkodnia kellett, de régi jó szokásuk szerint azonnal bűnbakot kreáltak, és azt hazudják, hogy miatta nem folytatódhat a kultúrotthon építése!
