Mint ahogy azt a múlt héten megírtuk, Aleksandar Tolnauer nyugdíjba vonulása miatt 20 év után új elnököt választottak az országos hatókörű Kisebbségi Tanács élére. Ezt a tisztséget a következő négy esztendőben a magyar nemzetiségű Varga Tibor tölti be, aki a napokban interjút adott lapunknak és a Drávatáj tévémagazinnak.
– Korábban alelnöki pozíciót töltött be a Kisebbségi Tanácson belül. Mit jelent az új tisztség az ön számára így, a kinevezését követően?
– Számomra ez egy nagy lépés, hiszen elnökként más feladataim is lettek, egyben kihívások és nagy tervek is, remélem, hogy ezeket sikerül is majd megvalósítani.
– Baranyai származású, Kiskőszegen született, kérem, hogy meséljen röviden magáról és az életútjáról.
– Kiskőszegen, Batinán születtem ugyan, de sajnos nem éltem ott, nyaranta látogattam csak el a nagymamámhoz. Az általános és a középiskolát is Donji Miholjacon fejeztem be. Horvát nyelven tanultam, és sajnálom, hogy nem volt lehetőségem magyar iskolába járni. Amit tudok magyarul, az mind otthonról származik. Ezt követően Opatija városában jártam egyetemre, ahol közgazdász diplomát szereztem. 4-5 éven keresztül vezettem a Panturist idegenforgalmi irodáját. 2008-ban költöztem Zágrábba, ahol felvettem a kapcsolatot az Ady Kör tagjaival, hiszen nem volt lehetőségem máshol magyarul beszélni. 2011-től vagyok Zágráb Város Magyar Kisebbségi Tanácsának a tagja. 15 éve dolgozom az országos Kisebbségi Tanácsban szakosztályvezetőként. Ez idáig főként a költségvetés volt a fő területem, de most, az elnöki pozícióval más feladataim is lettek.
– Tulajdonképpen ez az intézmény Tolnauer úr 20 éves elnökségét követően, nyugdíjba vonulásával 4 hónapra gyakorlatilag vezetés nélkül maradt. Miért került sor erre a kényszerszünetre?
– Nagy kérdés volt, hogy ki kerül majd a Tanács élére, nem volt egyszerű a választás, ezért is tartott ennyi ideig. Az első ülésünk ősszel, szeptemberben lesz. Vannak „hagyományos” dolgok, amiket még le kell zárnunk, és október-novemberben ismét érkeznek majd a pályázatok a támogatásokra.
– Korábbi interjúiban már említette, hogy új tervei, céljai vannak, amelyeket az előző évekhez képest úgymond továbbfejlesztene. Kiemelne néhányat ezek közül?
– A testület tagjai között vannak kisebbségi parlamenti képviselők, akik országos szinten határozzák meg a politikát, de ami a közösségeket illeti, nem feledkezhetünk meg a járások, városok, megyék kisebbségi önkormányzatairól sem. Ez sajnos el lett hanyagolva, nem kap elég hangsúlyt, ezzel a jövőben erőteljesebben kívánunk foglalkozni. És szeretnénk új pályázati kritériumrendszert felállítani. Lényegesnek tartom az anyanyelvápolás, a nyelvoktatás kérdését, ezt a megmaradás szempontjából is nagyon fontosnak tartom támogatni. De tervezzük különböző dokumentumfilmek készítésének a támogatását is, hiszen fontos lenne maradandó nyomot hagyni magunk és a hagyományaink, örökségünk után. De a fiatalok bevonása az egyesületek munkájába szintén prioritás lesz.
– Tervek, célok vannak, feladatok még inkább, és mindezt gyakorlatilag az a hat személy végzi, akik a Kisebbségi Tanács alkalmazásában vannak. Hogyan győzik ennyien ezt a temérdek munkát?
– Igen, csak hat olyan kollégám van, aki ügyeket intéz. Ezért vezettem be többek között az elektronikus beszámolókat is, enélkül egyáltalán nem tudnánk végezni a dolgunkat. Persze szeretnénk a munkatársak létszámát növelni, hiszen évente 8 millió euróról van szó, ennyivel támogatjuk a kisebbségi szervezeteket, a koordináció hatalmas munka. Egyébként az említett 8 millió euró valóban nagy összeg, de ha megnézzük a támogatást igénylők számát, akkor láthatjuk, hogy van még hova fejlődni.
– A tavalyi évhez viszonyítva hatalmas arányban nőtt a kisebbségek támogatása. Mi a helyzet a közeljövőt illetően, mi várható 2024-ben?
– Arra számítunk, hogy továbbra is lesz még egy kis növekedés, a dolgok jól mennek. Ebben az évben 1118 programot, 223 egyesületet támogattunk. További 18 olyan új egyesület jelentkezett, amelyek eddig nem igényeltek támogatást. A Tanácsot a parlamenti képviselők is hathatósan segítik, már most szeptemberben elkészül egy tervezet a jövő évre vonatkozóan, és reméljük, hogy még egy kicsit tovább növekszünk majd.
– A horvátországi magyar kisebbséget egy bilaterális egyezmény védi, a támogatásunkkal kapcsolatban mi várható a jövőben?
– A horvát állam köteles úgymond finanszírozni az olaszokat és a magyarokat, szóval csak ezt a két kisebbséget védik bilaterális szerződések. Ezen a téren is számítunk növekedésre, és természetesen személy szerint, a lehetőségeimhez mérten én is segíteni fogok e téren.
– A Kisebbségi Tanács nagyon fontosnak tartja, hogy a horvát közszolgálati televízióban létrehozzanak egy kisebbségi szerkesztőséget. Ez ügyben hol tart a folyamat?
– A Tanács szeptemberi ülésén ott lesznek a horvát köztévé képviselői is. Olyan információim vannak, hogy a szerkesztőség már megalakult, de még nem működik. Még kellenek emberek, és technikai kérdéseket is meg kell oldani.
– Részt vett a HMDK megalakulásának 30. évfordulója alkalmából tartott ünnepségén. Milyen a kapcsolata a horvátországi magyarsággal, hogyan látja a közösségünket?
– Tizenöt éve dolgozom itt, és volt alkalmam megismerkedni sok-sok magyar egyesület képviselőjével. Persze hogy közel állnak a szívemhez! Látom, hogy nagyon szorgalmasak, dolgoznak és temérdek programot szerveznek. Úgy gondolom, hogy jó irányba haladnak a dolgok.
