Mesterházy Attila pártelnök néhány napja az MSZP Kolozsvárra kihelyezett ülése után elnézést kért a külhoni magyaroktól a 2004-es népszavazásért: téves politikai döntésnek nevezte pártja akkori, a kettős állampolgárságot ellenző álláspontját és kampányát.
Megindult tehát a harc a határon túliak szavazataiért.
Az MSZP-t Mesterházy kijelentéséig úgy ismerték, mint a pártot, amely ha kormányfőt adhat, az mindig is csak 10 millió magyar miniszterelnöke akar lenni. Ha ezen változtatni szeretne, először világossá kellene tennie, hogy az MSZP tradicionálisan meghunyászkodó, a határon túliakra káros politikáját mi is váltaná fel a pártban: mennyiben látja másképpen a szocialista párt például a határon túli magyarok helyzetét kormányzásuk éveihez képest, amikor mindig csak arra figyeltek, hogy a szomszédos országok többségi népeinek az érzékenysége még véletlenül se sérüljön, még akkor sem, ha folyamatosan és durván belegázolnak az ottani magyarság közösségi és emberi jogaiba. A rendszerváltozás utáni magyar baloldal egyik legnagyobb bűne, hogy a nemzeti kérdést nem csupán feláldozták a napi politika oltárán, hanem azt megpróbálták valamiféle fenyegetésnek beállítani, így egyfajta ellenszenvet csiholtak a határon túli és a magyarországi magyarok között. 2004. december 5-e pedig mindezen bűnök megkoronázása volt. Ezért aztán az MSZP-nek nagyon sokat kell pedáloznia egy-egy határon túli szavazatért. De ami a voksolást illeti, nekünk sem lesz könnyű dolgunk.
Ugyanis ahhoz, hogy egy magyar állampolgársággal rendelkező határon túli magyar leadhassa szavazatát az anyaországban, először is regisztráltatnia kell magát. Amit levélben vagy ügyfélkapun keresztül tehet meg. Kérelmének tartalmaznia kell a választópolgár magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát, születési nevét, születési helyét és idejét is.
Ezek után a névjegyzékében szereplő választópolgár számára a Nemzeti Választási Iroda megküldi a szavazási levélcsomagot. Ez tartalmazza a levélben voksolás szavazólapját, a választópolgár azonosításához szükséges nyilatkozat nyomtatványát, a levélben szavazás szavazólapjának borítékját, belföldi postára adás esetére bérmentesített válaszborítékot és a szavazás módjáról szóló tájékoztatást.
Érvénytelennek minősül a szavazási irat, ha a válaszboríték nincs lezárva, a válaszborítékból hiányzik az azonosító nyilatkozat vagy a belső boríték, a válaszborítékban több belső boríték van, illetve ha a belső boríték nincs lezárva. Szintén érvénytelen, ha a nyilatkozat hiányosan tartalmazza a választópolgár adatait, nem tartalmazza a választópolgár aláírását, vagy ha a polgár nem szerepel a levélben szavazók névjegyzékében, illetve a választó már leadott érvényes szavazási iratot, valamint ha a nyilatkozaton feltüntetett adatai eltérnek a levélben szavazók névjegyzékében szereplő adataitól.
Hát lesz mire odafigyelni, mivel a dolog elég bonyolultnak tűnik.
