Kezdőlap Riportok „Mindig is rajongtam az állatokért”

„Mindig is rajongtam az állatokért”

285

A hercegszőlősi Deák Dorinával beszélgettünk, aki állatorvosnak készül, jelenleg az eszéki szakközépiskola másodikos tanulója. Spanyolországi gyakorlatáról (is) mesélt nekünk, ahová tanulmányi eredményeinek köszönhetően jutott el.

Az állatorvosi munkáról azt gondolnánk, inkább „fiús” szakma. Dorina osztályában az arányok megcáfolják ezt az előítéletet, mint mondja, huszonketten vannak a lányok és három fiú jár az eszéki mezőgazdasági és állatorvosi szakközépiskola második osztályába. Számára nem voltak dilemmák a pályaválasztást illetően a nyolcadik osztály elvégzése után. 

– Az építészet és a fogászat is érdekelt, de az állatorvosi tevékenységet éreztem magamhoz legközelebb. Talán azért is, mert mindig rajongtam az állatokért, a kutyusunkért, Rexért, aki szinte velem együtt nőtt fel. A nagyszüleim disznót, csirkét, nyulat, baromfit tenyésztenek, náluk már kiskoromban is sok időt töltöttem, besegítettem az állatok körüli teendőkbe, az etetésbe. Ami még erősített az elhatározásomban az az, hogy már akkor is tudtam magamról, szívesebben foglalkoznék az állatokkal, mint emberekkel, még ha az állatok nem is tudják elmondani, mik a panaszaik – mondja Dorina.

Elhivatottsága a tanulmányi eredményein is látszik, kedvenc szaktantárgya az anatómia és a patológia, de ha választania kell az elméleti és a gyakorlati oktatás között, akkor inkább a gyakorlaton vesz részt. Úgy tapasztalta, itt épül be igazán a zsigereibe az iskolapadban szerzett tudás. Tavaly a keskendi (Kozarac) sertésfarmra, idén a baranyabáni (Popovac) tehénfarmra jár gyakorlatra.

A haszonállatok körüli munka még kevésbé tűnik lányos/nőies munkának, noha ez valószínűleg megint csak saját előítéletem.

– A nagytestű jószágok gondozása, kivizsgálása sem igényel olyan fizikai munkát, amit egy nő ne tudna elvégezni, persze körültekintően kell bánni velük – mondja riportalanyom. 

Két hétig egy barcelonai lovardában

A sertések és a tehenek után végre egy lovas farmon is volt szerencséje dolgozni, méghozzá Spanyolországban. Dorina iskolája ugyanis 2027-ig tartó Erasmus+ projektje keretében minden évben lehetőséget ad a legjobb tanulmányi eredményekkel rendelkező diákjai számára külföldi gyakorlaton való részvételre.
A második osztályból idén a négy legjobb tanuló – köztük Dorina is – Spanyolországba utazhatott.

– Barcelonába utaztunk két hétre, és összesen tíz napig dolgoztunk a város közelében fekvő Hípica Can Caldés nevű lovardában. Ez egy hatalmas létesítmény, összesen 140, különböző fajtájú pacival. A mi feladatunk volt az állatok rendben tartása, fürdetése, fölnyergelése stb. Habár komolyabb állatorvosi feladatokat nem kaptunk, azért így is sokat tanultam a lovakról – mesélt a gyakorlati munkáról, amit kissé nehezített, hogy a helyiek nemigen beszélnek angolul.

Szabadidejükben megnézték Barcelona nevezetességeit, Dorina állatbarátként itt természetesen az állatkertet és az akváriumot említette elsőként, de megcsodálták a híres Szent Család-templomot (katalánul Sagrada Família), amelynek építése a 19. század végén kezdődött és a mai napig tart. Bejárták a város közismert sétálóutcáját, a La Ramblat, és a strandot is megnézték. A tanulmányi program keretében ingyen ellátásban részesültek és a tömegközlekedésért sem kellett fizetniük, sőt még költőpénzt is kaptak – igaz, mindezért meg is dolgoztak a lovardában. Mindez nagy motiváció volt Dorina számára, aki elmondta, szeretne majd megtanulni lovagolni.

Hosszú távú terveivel kapcsolatban azt mondta, a szakközépiskola elvégzése után állatorvosi egyetemen folytatná tanulmányait. Továbbra is a nagyállatokkal foglalkozna, ami abból a szempontból is jó, hogy míg egy állatorvosi rendelőben nehéz munkához jutni, a farmokon mindig szükség van a szakmai munkaerőre.

Hirdetés