A Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének (HMDK) az aradi vértanúk tiszteletére szervezett központi megemlékezésére idén is Bellyén került sor. A székház udvarán pár éve ültették el az emlékezet fáját, melynek tövében emléktáblát helyeztek el a 13 hős tiszteletére, és azóta mi, horvátországi magyarok itt tisztelgünk a mártírok emléke előtt.
Október 6-án arra a tizenhárom mártír honvédtábornokra és az ezen a napon kivégzett Batthyány Lajos miniszterelnökre emlékezünk, azokra a nagyszerű és bátor hazafiakra, akiknek Bécs esztelen bosszúvágya miatt kellett meghalniuk. Nevüket és tetteiket őrzi a nemzeti emlékezet és az emlékhelyek.
Az elmúlt 171 év alatt sokszor és sokféleképpen értékelték az aradi vértanúkat. Katonai tetteiket a hadtörténészek méltatták és méltatják azóta is. Hősies példaképként állnak a mai, békeidőben szolgálatot teljesítő katonák előtt. Emberi nagyságukat az is kifejezi, amit közvetlenül haláluk előtt tettek. Egy mondat, az utolsó napok cselekedetei, kívánságai, a kivégzés árnyékában tanúsított magatartásuk teszi őket még maradandóbbá emlékezetünkben.
– Nekünk, horvátországi magyaroknak is kötelességünk, hogy emlékezzünk a 13 főtisztre, akiket Aradon ért utol a császári bosszúvágyból fakadó kegyetlen ítélet, és akik utolsó percükig hűek maradtak a független, legitim magyar hatalomhoz, a szabadság eszméjéhez, katonai esküjükhöz – mondta el beszédében többek között Jankovics Róbert, a HMDK elnöke, aki külön kihangsúlyozta azt, hogy mi felelősek vagyunk azért, hogy fennmaradjon a vértanúk sorsának máig érvényes üzenete.
Az emlékbeszéd után egy alkalmi összeállítás következett Balog Berta, Potalec Nika, Molnár Zsuzsanna és Facskó Mónika előadásában. Majd 13 gyertyát gyújtottak meg és koszorút helyeztek el az emlékfa tövében lévő emléktáblánál.
